Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
Dokumentumok az OKP történetéhez 249 Nem! Magyarország tudja, hogy önerejéből ábrándokra nem telik, de tudja azt is, hogyha majd eljön az ideje, akkor a segítségünkre sem leend szüksége. Mi ellenben nagyon jól tudjuk, hogy nekünk első sorban ennemzetünkkel szemben vannak kötelezettségeink, amely óriási felelősséget rónak reánk s amelyek minden erőnket igénybe véve, egyszerűen képtelenné tesznek bennünket más érdekek szolgálatára. Ha tehát egyrészt Magyarország sem igényel tőlünk, ha másrészt mi meg nem csinálhatunk más politikát, mint a mi politikánkat, akkor a vád vagy ostoba, vagy tudatosan hamisított, hazug. Azt az állítást pedig, hogy magyar pénzen dolgozunk, megdönti az egyszeregy. Ezer cseh korona márna körülbelül egy millió magyarnak felel meg. Tudjuk, hogy a kormány a választásokra 20 millió cseh koronát költött el. Ez az összeg megfelel húsz milliárd magyar koronának. Vajon elképzelhető-e, hogy a magyar állam ilyen óriási összegeket költsön külön Szlovenszkóra, külön Horvátországra és Erdélyre? Hiszen ezt föltételezni is őrület! De ha nem is ilyen horribilis összegről volna szó, akkor se volna lehetséges azt elhinni józan ésszel. Először azért nem, mert apró összegekkel eredményt elérni abszurdum, másodszor azért nem, mert a legapróbb összegek is háromezerszeresen kell, hogy számítódjanak, ezt pedig Magyarország nem bírhatja. Kik ássák alá a: állam alapjai!? Az állam alapjait azok ássák alá, akik elfeledvén a becsület szavát, elfeledvén azt, amit ígértek hitszegőkként törvénysértéssel akarják elnyesegetni nemzeteink ama jogait, amelyeket részükre szerződési hittel biztosítottak? Bűnül róják népeinknek, hogyha sérelmeikkel külföld közvéleménye elé fordulnak s ott keresnek orvoslást. Igen, megtettük ezt a múltban s meg kell tennünk a jövőben is, amikor sérelmeinkre idebent orvoslást nem találunk. De a bűn nem a miénk! Azoké, akik törvényes jogainkat sértik, tehát a törvényt, a megkötött szerződést szegik meg, és azok, akik orvoslást kérő szavunkra süketek maradnak. Azt mondják, hogy jogainkat nem bántják, hogy mi túlozunk. De hát akkor a mi panaszaink ne fájjanak nekik, a külföld tárgyilagos szemmel néz, tárgyilagosan ítél, ha mi túlozunk, alap nélkül panaszkodunk, akkor eredményt el nem értünk s akkor az ő hírnevüket nem csak hogy nem rontjuk, de egyenesen glóriát segítünk köré vonni. De akkor valóban alig tudjuk megérteni Bcnešnek, a népszövetség szemfényvesztőjének azt a törekvését, amellyel a kisebbségek panaszait azért akarja tárgyalás nélkül félretenni, mert a kisebbségek. - úgymond, - nem képeznek „jogi személy”-t! 5 5 Utalás a Sanit-Germain-en Laye-ben Csehszlovákia által 1919. szeptember 10-én megkötött a csehszlovákiai kisebbségek jogait garantáló szerződésre.
