Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
220 Angyal Béla ügyes csoportosításában fejtegette Ruszinszkó és Szlovenszkó gazdasági kérdéseit. Ezután Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő felszólalása következett. Konstatálta, hogy az emberi kultúra kétségtelenül a tulajdon intézményen keresztül alakul ki és fejlődik. Idők folyamán azonban a tulajdonjog rendszere épp úgy, mint minden más emberi intézmény változásoknak van alávetve. Ilyen változás a mai kor szellemének minden tekintetben megfelelő földreform is, melyet meg kell oldani. Ez az igazságos megoldás pedig Ruszinszkóban nem jelent mást, mint a földnélküli őslakosság földhöz juttatását. A földreform végrehajtását nem lehet a minduntalan politikából a közigazgatás diszkrecionális hatáskörébe utalni, hanem a bíróság kezébe kell letenni megfelelő jogorvoslatokkal és védelemmel. Ezután az autonómia kérdésével foglalkozott és ennek mielőbb kivívása érdekében szükségesnek találja, hogy a küzdelem során a pártokon és a köztestületen kívül minden egyes ember a maga erejével külön-külön is járuljon hozzá a siker eléréshez. Füssy Kálmán komáromi képviselő hasonló értelemben nyilatkozott midőn azt fejtegette, hogy nemzeti megaláztatásaink mai nehéz napjaiban ki kell irtani a köztudatból azt az elcsépelt régi mondást, hogy: a politika úri huncutság. Ellenkezőleg ma nem úri kedvtelés és kártyakeverős játék a politika kérdéseinek állandó felszínen tartása, hanem magyar közkötelesség, amelyet mindenkinek, így elsősorban a csehszlovákiai magyarság gerincét képező földművelő népnek lelkiismeretesen teljesíteni kell. Hangsúlyozza a nemzeti művelődés nagy fontosságát, mert csak az képes megacélozni jogos ellenállásunk erejét. Kemény szavakkal ostorozza a kislelküeket, megalkuvókat és főleg a renegátokat. A balta és a baltanyélről szóló tanulságos régi mesével példálódzik, amely szerint a legélesebb balta sem tudná kidönteni az erdők hatalmas fáit, ha nem akadna pusztító munkájához mindig egy fából készült nyél, amelynek segítségével aztán üti, vágja és aztán megöli a gyilkos balta az életképes fát. Majd a magyar nőkhöz, a magyar nemzeti érzés és öntudat hivatott őreihez a magyar családok családi tűzhelyből kiáradó öntudat megteremtőihez fordul, a legnagyobb anyát, Szilágyi Erzsébetet állítva példaképpen eléjük, akinek nevelését fiának, a magyarok későbbi hatalmas királyának leikéből nem tudta kiölni a rossz szándékú idegeneknek semmiféle rontó ereje. Szeretettel köszönti a magyar élet most viruló virágait, nemzeti jövendőnk sorsának későbbeni hordozóit. A kongresszuson magyar nemzeti viseletben szép számmal megjelent magyar leányokat is! Végezetül a mezőgazdasági sérelmek ügyében beterjesztett határozati javaslat pótlására indítványt terjesztett elő az Országos Magyar Gazdasági pénztár felállításának sürgetésére. Ezután R. Vozáry Aladár és az elnöklő Bohner Jákó a Ruszinszkóba zárt magyar nemzeti kisebbség kívánalmait magában foglaló határozati javaslatot terjesztették elő, melyben a határok végleges megállapítását, az autonómia
