Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
202 Angyal Béla Ftissy Kálmán támadását a párt, mint az internacionalizmusból eredő egyetemes nemzeti politikája ellen való támadást fogta fel. Támadást az ellen a politika ellen, amelyet - miként említettem- önök uraim, a közös bizottság alakuló ülésén Szent-Ivány barátom magasztaló szavai nyomán lelkes ovációban részesítettek: a szlovákokkal való megértés politikája ellen. Fokozta a feszültséget a későbbi jelenségek egész sorozata. Maga a közös bizottság is oly irányba látszott terelni a működését, mintha az általunk eleve megállapított útról letérni szeretne. Az ülések tárgysorozata, az elnöki megnyitók, beszédek, indítványok tudomást se látszottak venni arról, hogy a közös bizottságban a magyarságon felül még más nemzetek érdekei is képviselendők és szolgálandók. Az eredmény volt, hogy a keresztényszocialista párttal szemben ellenséges cseh és szlovák nacionális és kormánylapok valósággal kéjelegtek abban, hogy a keresztényszocialista párt szlovákjait árulóknak, renegátoknak bélyegezték, akik a magyar érdekek szekerébe igavonó barmoknak hajtották a nyakukat. Elismerem, hogy ez az adott helyzet következménye volt. Elismerem, érzem, hogy a magyarság lelkén, önérzetén ejtettek a legfájóbb sebek s ennek megfelelően a magyarság jajkiáltásai voltak a leghangosabbak, ismét nem rekriminálok, csupán a tényeket vázolom, amelyek a párt bizalmát megingatták. Ismét Szent-Ivány, Körmendy, Szilassy barátaim a tanúim, hogy kértem, könyörögtem, tán fenyegetőztem is olyan gyengén s eredmény az volt, hogy igen előkelő helyről kaptam azt az ajánlatot: hagyjam ki a párt szlovák tagjait a közös bizottságból; maradjunk csupán magyar és német keresztényszocialisták benne. Tehát az alig három hónapja kapott elismerés a magyar-szlovák testvériség megalkotásáért már feledésbe ment. Uraim! Méltóztassanak most már elképzelni pártunk vezetőinek, különösen a szlovák osztály vezetőinek hangulatát, azon kérdéseket, interpellációkat, rekriminációkat, amelyeknek különösen én voltam állandó célpontja, akiről tudott volt, hogy a közös munka eszméjét a leginkább képviseltem. Azután jöttek egyes - egyébként talán jelentéktelen - hibák az adminisztrációban, amelyek a feszült kedélyeket még inkább irritálták s a bizalmatlanságot növesztették. Ezek hozták létre a vidéken való agitációnak tán mindkét részről tapasztalt; semmiképpen sem kívánatos jelenségeit, amelyeket a kisgazdapárt elnöke csakúgy kénytelen volt a nyilvánosság előtt fékezni, amint a jómagunk. A kisgazdapárt szenátora7 nyilvános interjúban a közös bizottság által elfogadott egyik legfőbb elvi álláspont az autonómia ellen nyilatkozik. Füssy képviselőtársam ugyancsak a nyilvánosság előtt ismétli meg vádjait, hogy a keresztényszocialistáknál a magyarság érdekei méltatlan 7 I langos Istvánról van szó.
