Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez 195

2. A felvidék politikai életének befolyásolása eddig kizárólag a magyar polgári pártok útján történt, - holott szükséges volna egyrészt a magyar-német szocialista pártok, másrészt a tót és ruthén pártokat anyagi támogatás útján megnyerni. E célra fix összeg a költségvetésbe egyelőre be nem állítható, annál kevésbé, mert kezdetben a kapcsolatok megteremtése csak alkalomszerűen felhasznált összegek segítségével képzelhető. - Ezért szerepel a költségelőirányzatban e célra szolgáló rendelkezési alap, melynek a

3. tétel alatti része a ruthén-vidéki propagandára használtatnék fel.

4. A Magyarországon működő tót pártok7 a kormány támogatására számítanak. Ebbéli igényeik százezres havi tételre emelkednek. Ilyen túlzott igények természetszerűen nem teljesíthetők, azonban egy titkár fizetésére és irodai költségekre részükre egy kisebb összeg előirányzatba vétetett.

5. Ugyanaz vonatkozik a magyarországi ruthén-pártra is.

[-Г

A felvidékre vonatkozó társadalmi akció egységes központi szervének feladatkörei I. Politikai akció A) Magyar pártok

A felvidéki magyar pártok még a múlt év őszén egységes szervezetet létesítettek, mely ezen pártok politikai akcióját irányítani hivatva van. A szervezet végrehajtó-bizottságával a legszorosabb összeköttetés biztosítva van'’, annál is inkább, mert a felvidéki ügyeknek Magyarországon való egységes vezetése régi óhajtásuk volt, a kérdés gyakorlati megoldása velük való megállapodás alapján történt, s ők az itt létesített szervezettel szemben teljes bizalommal viseltetnek.

A felvidéki parlamentáris és politikai élet alig is képzelhető másképp, minthogy a megszervezett, és jelenleg mindenképpen bizalomra méltó és kiváló egyének vezetése alatt álló felvidéki pártok annak ügyeit önállóan, saját belátásuk szerint intézzék.

Az egyes pártok élén álló úgynevezett felvidéki Komité fogja fenntartani a kapcsot az anyaországgal7. Természetes azonban, hogy mindennemű olyan utasítás, amely a magyarság általános érdekeire és Csonka-Magyarország külpolitikájára vonatkozik, általuk meg fog hallgattatni és politikájuk nem lesz egyéb, mint az összmagyarság érdekeinek a helyi viszonyok által előírt részletes körülményeknek megfelelő szolgálata.

4 A Magyar-barát Tót Pártról van szó, amelyet Jehlicska Ferenc hozott létre Budapesten.

5 A kihagyott részben a II. Sajtó akció, III. Iskolaügy. IV. Kulturális kérdés, V. Társadalmi szervezés, VI. Hírszolgálat és adatgyűjtés. VII. Határon keresztül való érintkezés, VIII. Külföldi propaganda, IX. Elbocsátott tisztviselők segítése feladatkörök költségvetését indokolja-6 Az 1920. december 7-én Ótátrafiireden létrejött Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságáról és az 1921. február 14-én létrehozott szőkébb Vezérlő Bizottságról van szó.

7 Ilyen komité létrejöttéről nincsenek adatok.