Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
Dokumentumok az OKP történetéhez 189 cs társai által már szinte a kommunizmus mezsgyéjén haladó mozgalomnak a néppárt programjától való eltávolodása folytán a szakadás szükségszerű bekövetkezését vonja maga után. A negyedik a saját pártjában az autonómia ellenesek mozgalma, amely szintén szakadást fog előidézni amint Hlinka a magyarsággal és a németséggel együttesen akarja megoldani az autonómia kérdését. Lelley rámutat további beszédében arra, hogy kellő óvatossággal kell ezen tárgyalásokba bocsátkozni, mert Hlinka, bár az egész výbor' megbízásából lett kiküldve a tárgyalások felvételére, mindazonáltal nem szabad figyelem nélkül hagyni azon körülményt, hogy a pártunkban helyt foglaló 3 nemzet egységesen foglalhat csak állást a tárgyalások felvétele ellen vagy mellett. Azon eljárást pedig, hogy ezen nagyfontosságú kérdés megvitatására nem az egész pártvezetőséget, hanem az elnöki tanácsot hívta egybe s az elnöki tanácsba kérte be a pártvezetőség szlovák tagjainak azon egyéneit, akik a két párt közötti súrlódások és eltávolodás okaival és okozataival tisztában vannak, azért tette, hogy lehető szűk körre szabja a dolog mibenlétét és elejét vegye esetleg annak, hogy ezen tárgyalásoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítson esetleg a közvélemény, mint amilyennel bírnak. Amennyiben a tárgyalásokat felvennénk és eredményre vezetnének akkor a pártvezetőséget össze kell hívni s a történt megállapodásokat eléje kell terjeszteni. Petrásek elnök a tárgyalások felvétele ellen szólal fel, s kijelenti, hogy nincsen garancia arra, hogy a néppárt mai összetételében állná is azokat a megállapodásokat, amelyeket vele kötnének. Rámutat azon következetlenségre, ami az autonómiának Rózsahegyen történt tárgyalása és elfogadása valamint a Bratislavában alig 8 nappal később történt részletes tárgyalás során az autonómiának való elvetése folytán megtörtént. Az ilyen hangulatváltozások csak azt érlelik meg bennünk, hogy a néppárt ma sem egységes és ma sem képes szolgálni a szlovák nép üdvét, azonban politikusainak nagy része különféle idegen befolyások és hatások által vonatnak el az autonómia mellett való állásfoglalástól és ily módon megingatják az emberekben való hitet a néppárt megbízhatósága tekintetében. Kijelenti, hogy ma ugyanúgy fennállnak a néppártban azok az okok a kér. szoc. párt szlovák vezetőinek számára, mint amelyek a néppártból való kilépésre késztették az illetőket. Kéri tehát a jelenlevő szlovák vezérférfiakat, hogy a kérdést abból a szempontból bírálják el elsősorban, mert a szlovák nép érdekei megkövetelik, hogy azok oly egyének által képviseltessenek, akik minden körülmények között és minden időkben a szlovák nép szolgálatáért küzdöttek és küzdenek. Dr. Gallo a szlovák papság 90 százaléka keresztényszocialista, azonban az újonnan kinevezett püspökök3 4 valamint a néppárt túlzó csehophil elemei részéről olyfokú terrort kénytelenek eltűrni, hogy nyíltan a keresztény szoc. párt 3 bizottság, választmány 4 Az első három szlovák püspök, - a nyitrai, a szepességi és a besztercebányai - kinevezésére 1921. február 13-án került sor.