Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
164 Angyal Béla hogy meglepetésszerüleg a választásokat mégis megejtik, minden pártszervezet az előkészületeit úgy tegye meg, mintha a választások február végén meg lennének tartva. Dr. Törköly József ismertetését - amelyért jegyzőkönyvi köszönetét mondtak - kinyomtatják és annak 2-3 példányát minden helyi szervezet pártvezetőségc útján meg fogja kapni. Népszámlálás Szlovenszkó és Ruszinszkó majdnem valamennyi helységében az őslakosság nagy részét, a kisebbségeket pedig teljesen mellőzték az öszszeíró-biztosok kinevezésénél. Л közös bizottság még a 12 órában is kötelességének tartotta, hogy az államfőnél, miniszterelnöknél, belügyi s szlovenszkói miniszternél és az összes zsupánnál ezen eljárás ellen táviratilag tiltakozzék és új bizottságok megalakítását követelje. A szloveszkói magyar és német sajtónak köszönetét szavaztak a népszámlálás kérdésében tanúsított buzgóságáért. A gazdák szervezése Fodor Jenő a nógrád-gömöri gazdaszövetség elnöke alapos előterjesztésében ámbár reálisnak találná, ha a gazdák szervezése csak a gazdasági érdekközösség alapulvételével történjék, gyakorlati okokból legelső feladatnak tartja a magyar gazdaközönség megszervezését. - Ezzel szemben Szilágyi Lajos és Méhes Gáspár azt vitatja, hogy a gazdák szervezése, nemzetiségi különbség nélkül a magyar, német és szlovák gazdák ugyanegy időben leendő tömörítésével történjék. Szent-Ivány József minden nemzetiséghez tartozó gazdák saját nyelvükön és nemzetiségük alapján való megszervezésében látja a biztosítékát annak, hogy ugyanazon szervezeten belül nemzetiségi súrlódások fel ne merülhessenek. Lclley Jenő, Egry Ferenc felszólalása után véget ér a magas színvonalú vita, amelynek elintézéseként a kérdés előkészítését a vezérlő-bizottsághoz utasítják. A ruszinszkái állapotok Dr. Korláth Endre terjedelmes és alapos jelentést olvas fel a ruszinszkói kultúra csődjéről, az ottani botrányos közoktatási állapotokról és a magyarság égbekiáltó sérelmeiről és határozati javaslatában követeli, hogy a magyarság - amely Ruszinszkóban egyedüli kultúrtényező - minden esetre számarányának megfelelőleg, de magas műveltségére való tekintettel azt mcghaladólag is iskolákat kapjon, hogy Pozsonyban vagy Kassán magyar egyetem állítassék fel, hogy az elbocsátott tanerőket reaktiválják, a magyar iskolák szerzett jogait respektálják és a fennállott kulturális intézeteket, egyesületeket elismerjék és államilag támogassák. (Lelkes taps és éljenzés.) Л magyarság kulturális sérelmeinek felsorolása hatalmas vádirat anyagát képezné és e kérdésben a parlament és a népszövetség lesz hivatva dönteni. Korláth adatgyűjtései e vádirat elkészítésénél forrásmunkául fognak szolgálni. Ennek tekintetbevételével a közös bizottság megköszönve
