Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez 159 sággal vannak megrakva. Minden lehető helyiség túl van zsúfolva a fürdők látogatottságára pedig oly kedvezőtlenül hat a helyzet, hogy például Tátralomnicon most két vendég van. holott máskor ezidötájt telve volt! Végül német nyelven a szepesi németség iskolaügyi sérelmeit teszi szóvá és sajnálattal mutat rá arra, hogy most már a felekezeti iskolákat is vesze­delem fenyegeti, mert államosítani akarják őket. A szepesi németek egyébként mindenben természetes szövetségeseik­kel: a magyarokkal egyetértőén akarnak eljárni. Teschler Antal dr. (Igló) azt adja elő, hogy az 1907. évi magyar isko­latörvényre való hivatkozással megtagadták Iglón a magyar paralell osztá­lyok felállítását, pedig 187 magyar gyermek iskoláztatásáról van szó. Puškár István (Igló) kiegészíti az előbbi felszólalást azzal, hogy 750 színmagyar tanuló nem járhat magyar iskolába. Központi szerv a kisebbségek védelmére Szcnt-Ivány József: Л mai rendszernek általában szokása az, hogy ma­gyar törvényekre való hivatkozással tagadja meg az iskolaügyek igazságos elintézését. Pedig a csehszlovák államot nemzetközi szerződések kötelezik a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. Ép ezért szükséges, hogy minden sérelemről, atrocitásról értesüljünk. Körmendy Ékes Lajos dr. kép­viselő memorandumot szerkeszt a kisebbségek sérelmeiről, tehát fel fog­juk őt kérni, hogy azt mielőbb készítse el. Giller János dr. (Losonc) azt mondja, hogy az értekezlet a gravamenek; jegyében folyik le. Praktikus módozatot kell keresni arra, hogy politikai, gazdasági és kulturális sérelmeink orvoslását kieszközöljük. Ehhez állan­dó szervre van szükség, ajánlja tehát a „magyarság védőirodájának" fel­állítását, mely fenntartaná az érintkezést a közönség, a pártok és a képvi­selők között. Sziillö Géza dr. (Bacsfa, Pozsonymegye) köszönetét mond azért, hogy meghívták az értekezletre és csak elismerését fejezheti ki a képviselőknek és a sajtónak, akik s mely a szerencsétlen magyar nemzet sorsát elviselhe­tővé igyekszik tenni. Mint régi parlamenti ember ő is azon a nézeten van, hogy központi szervre van szükség, amely minden irányban információt nyújt a magyarság sorsáról és sérelmeiről. A magyarságnak éppen az volt a szerencsétlensége, hogy önmagának élt és a világgal nem törődött. Szepessi Miksa dr. (Kassa): Ne vessünk fel újabb eszméket. A ható­ság akadályokat gördítene ilyen szerv létesítése elé. Az ellenzéki pártok közös bizottsága van hivatva politikai és gazdasági érdekeinket képvisel­ni, a kulturális kérdésekben pedig a Magyar Népszövetség fog eljárni Dzurányi László (Kassa) azt hiszi, hogy valamennyi defenzív jellegű szerv létesítése elé talán nem fognak gátat vetni. 2 sérelmek, panaszok

Next

/
Oldalképek
Tartalom