Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
Dokumentumok az OKP történetéhez 157 valkozással megakadályozta', ezt az eljárását most azzal tetézte, hogy a mára engedélyezett gyűlés elnökét, Szilassy Bélát Nyitravármegye területéről a g)’űlés tartamára kitiltotta és ezzel a gyűlésen való megjelenésben meggátolta. Az emberi szabadságjogoknak eme következetes lábbal tiprása ellen a legnyomatékosabban tiltakozunk és felkérjük miniszter urat, hogy a nyitrai zsupánt ezért a nyilvánvalóan törvénytelen cselekményéért haladéktalanul vonja felelőségre. Elnöki jelentések Az elnök távolléte következtében azután Szent-lvány József képviselő előterjeszti az elnöki jelentéseket, melyek arról számolnak be, hogy az egyes pártok már kiküldték képviselőiket a közös bizottságba, továbbá, hogy Szlovenszkó területén magyar polgári párt van alakulóban. Az elnökség kiegészítése, valamint a vezérlőbizottság megválasztása a következő értekezletre maradt. A jelölést ezekre nézve a nemzetgyűlési képviselők értekezlete fogja megejteni. Tervbe vette a bizottság, hogy Prágában állandó titkárságot állít fel. Majd Sörös Béla református lelkész (Losonc) terjeszti elő a Szlovenszkó lakosságához intézendő kiáltvány tervezetét, mely fölött vita indul meg. Szent-lvány József azt mondja felszólalásában, hogy az a sors, amit nekünk az úgynevezett békeszerződés diktált most már teljes jogi erővel bír és a terület, amelyen lakunk, most már jogilag is a cseh-szlovák államhoz tartozik, addig, amíg ezt nem ismertük el, politikai működésünk nem is jelenthetett semmi eredményt, de most bármilyen nehezünkre esik is elviselni sorsunkat mégis reá kell lépnünk arra az útra, amely szabva van számunkra. Szükséges azonban, hogy azoknak az okoknak - amelyek működésünket eddig lehetetlenné tették - elhárítása bekövetkezzék. Amíg a magyar ember itt állandó üldöztetéseknek van kitéve, nem vagyunk képesek a kiengesztelődés útjára lépni. Követeljük a politikai perek megszüntetését és teljes amnesztiát azok részére, akik ellen eljárás folyik. Mindazoknak az intézkedéseknek és intézményeknek, amelyek lehetővé teszik ártatlan emberek megnrotozását, letartóztatását, házunk felkutatását, meg kell szűnniük, ha azt akarják, hogy rálépjünk a kiengesztelődés útjára. A Sörös Béla benyújtotta felhívást azzal a kiegészítéssel fogadja el, hogy az értekezlet az itt felsorolt kérdések elintézésének kierőszakolására szólítsa fel a nemzetgyűlési képviselőket. Lelley Jenő elnök azt mondja, hogy a Sörös előterjesztette kiáltvány általános visszhangra talált, de a kérdés sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy az első pillanatban látszik. Az elnök indítványára ezért elhatározzák, hogy a kiáltvány ügyében - alapos előkészítés után - a következő értekezlet határoz. 1 1 Az ülést eredetileg 1921. január 8-ra tervezték Pöstyénbe, de nyitrai zsupáni hivatal nem engedélyezte a megtartását.
