Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
132 Angyal Béla mint a nemzetiségek. Ennek oka viszont abban keresendő, hogy nem a magyar nép akarata érvényesült a belpolitikában, hanem az uralkodóházé. Az uralkodóház nyomása volt az, mely megakadályozott minden törekvést, ami az évezredes hagyományoknak logikus folyománya lett volna. Maga a szlovák értelmiség is részben oka volt annak, hogy műveltségi téren a szlovák nép rövidülést szenvedett, mivel ez az értelmiség nem törekedett a maga kultúráját kiépíteni úgy, ahogy azt a románok, vagy szerbek megcsinálták. Viszont óriási politikai bűn terheli azon felvidéki magyar családok lelkét is, akik elzárkózva a szlovák néptől, azt a hitet keltették benne, hogy ez az elzárkózás faji különbségből származó lenézés. Eltekintve ezektől a hibáktól, sem a történelemben, sem az irodalomban, sem a nyilvános életben nem akadunk egyetlen mozzanatra sem, amely néhány homályos eredetű ostoba szólásmódon kívül (tót nem ember, adj a tótnak szállást, kiver a házadból) a tót népet ellenszenvesen tüntetné fel. Sőt éppen ellenkezőleg, a tót nép mindenütt úgy szerepel, mint a magyarnak jó s balsorsban egyaránt megértő, hű társa. Л szlovák nép megtarthatta ezer esztendőn át nemzeti és faji szokásait, a különböző hivatalok, a legmagasabbak sem voltak előtte elzárva, élvezte az összes közszabadságokat és pedig sokkal nagyobb mértékben, mint ahogyan ez Európában az uralkodó nemzet és a nemzetiségek között bárhol is található. Ha volt a magyarságnak hibája, talán a legnagyobb az volt - mondta szellemesen az előadó - hogy a magyarok nem alkalmazták a wilsoni elveket, azok feltalálása előtt negyven esztendővel. Utolsó előadó Gregorovits Lipót jókai plébános volt, aki megdöbbentő statisztikai adatokkal mutatott rá arra a keresztényellenes és antiszociális gazdasági politikára, amely városokban és falukban egyaránt a zsidóság zsebébe tömi a vagyont. A falvakban igen nagy az elégedetlenség, mivel az a nép, amely tulajdonképpen a föld megmívclésére termett, nem tud földhöz jutni a zsidóktól, akik mindent elharácsolnak előle. Szlovenszkón van 7 425 565 katasztrális hold megművelhető föld s ebből a zsidóság kezén van 685 788 kát. hold mint tulajdon, 689 765 kát hold föld pedig mint bérlet. Szlovenszkó lakosságának alig öt százalékát teszi a zsidóság és e százalékból 8455 zsidó egyén húzza majdnem másfél millió kát. hold földnek a jövedelmét, míg 710 679 földmívelő ember cseléd és munkás sorban van, mivel egy talpalatnyi földje sincsen'. Az előadó azt kívánja, hogy a nép kárára történt gazdasági eltolódásokon okvetlenül segíteni kell, a földet azok között kell szétosztani, akik dolgoznak, izzadnak rajta. Községekben földbérlő szövetkezeteket kell alakítani s minden eszközzel oda kell 1 1 Ezeket az adatokat objektív forrásokból nem lehet ellenőrizni. Az ál lani fordulat idején az esztergomi érsekség délszlovákiai birtokainak jelentős részét zsidók bérblték.
