Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
Én nem egészen osztom ezt a véleményt. Hatásaiban talán máig is tart. Inkább 33 úgy fogalmaznék, hogy lényegében ide számítva a Szent György köri kezdetet, 1925-1931 között virágzott a mozgalom, ezt követően 1934-ig egy baloldali érdekeltségű, kisebb létszámú csoportra redukálódott le, magas intellektuális elkötelezettséggel. Ez a „baloldali érdekeltségű csoport” a Sarlón belül is jelentős szóródást mutatott, hiszen a szektás baloldaliaktól, a trockistáktól kezdve, egészen az elvi pártelkötelezett egyénekig tartott. Nem is szólva az intellektuálisan vívódó, a kommunista pártmozgalomban csalódott vagy épp abból kirekesztett értelmiségi fiatalok lelkes csoportjáról, akik később jelentős szerepet vállaltak a felvidéki magyar művelődéspolitikai és zsurnalisztikái életben (Balogh Edgár, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos,46 Peéry Rezső, Morvay Gyula,47 Szabó Imre stb.). Egyes tagok későbben, az 1945 utáni politikai életben is szerepet vállaltak (llku Pál).48 A politikai kiábrándultság oka az volt, hogy megszűnt az intellektuális szabadság, mert a párt megmondta azt, hogy mit kell mondani és ezt nem tudtuk elviselni. Ez már ebben a korai időszakban is érezhető volt? Érezhető és erős volt. Peéry Rezső is közeledett a Párthoz, és emlékszem, hogy egyszer azt mondta nekem: „A párt ne mondja meg nekem, hogy én hogy gondolkozzam, az az én magánügyem.” Minek folytán a párttagságot nem vállalta. És Szalatnai is közeledett? Szalatnai nem, Szalatnai soha, még a Peéry-féle kísérletet sem tette meg. Tudomásom szerint Ön sem értett mindenben egyet a radikális baloldali vonallal. Ők kifogásolták azt, hogy a kétesztendős katonaidőm letöltése után 1933-ban én miért nem folytattam ott a Sarló mozgalmat, ahol 1931-ben abbahagytam - a diákmunka volt az én feladatom -, miért mentem Pozsony helyett inkább haza a falumba, ahol ügyvédjelöltséget vállaltam. Nos, a válaszom az volt, hogy ezek a fiúk a Sarlóban, Terebessy János, Ferencz Laci és mások, annyira elmentek a baloldal felé, hogy emiatt a politikai rendőrség nyilvántartásába is bekerültek.49 Ugyanis alapjaiban támadták a csehszlovák államot. Ilyen cikkeket írtak, előadásokat tartottak, sztrájkokat szerveztek, például aratósztrájkban vettek részt Nemeskosuton, és ez az állami politikának már a terhére volt, s módot akart keresni arra, hogy hogyan lehetne ezektől a kellemetlen személyektől megszabadulni. A korban legöregebb sarlósok közé a rozsnyói származású Vass László tartozott, aki még 46 Jócsik Lajos (1910-1980): Publicista, író, szociológus és politikus. Pozsonyban és Brünnben végezte tanulmányait. A Sarló mozgalom egyik alapító egyénisége és a regösmozgalom szervezője. Az 1930-as években több baloldali folyóiratban publikált. Az első bécsi döntés után Magyarországon a Kelet Népe szerkesztője, 1945 és 1948 között pedig a Nemzeti Parasztpárt egyik irányítója, egy ideig pedig a csehszlovák-magyar lakosságcserét irányító Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság egyik vezetője volt. 1948 után kiszorult a közéletből. 47 Morvay Gyula (1905-1998): író, költő, néprajzi gyűjtő. A Sarló mozgalom tagja. Gyűjtötte szülőfaluja népi hagyományait, verseket, elbeszéléseket írt. 48 llku Pál (1912-1973): Politikus, miniszter. Tanulmányait Pozsonyban végezte. 1937-től a Csehszlovák Kommunista Párt tagja. Több baloldali lapban publikált. 1939-ben letartóztatták. 1945 után Debrecenben élt. 49 Ferencz László (1909-1979): Publicista és lapszerkesztő. A Sarló vezetőségi tagja. Később Csehszlovákia Kommunista Pártjának a funkcionáriusa. 1938 után Londonba emigrált. OROSS ZOLTÁN
