Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Tartózkodása államérdekből nem kívánatos. Interjú Szabó Károllyal
SZABÓ KÁROLY 278 Jánosra hagyta.250 Husák Pozsonyban volt ügyvéd, egy nagy német cég pozsonyi képviselőjeként. Ő is Pozsonyban végzett. Dr. Czibók János ügyvéd, aki a Magyar Pártnak egyik vezető személyisége volt, úgy gondozta Husáknak az irodáját, hogy ezért ő később hálás is volt neki. Amikor később Czibók János feleségének, aki a Csehszlovák Kultúrában dolgozott, a nyugdijához bizonyos éveket nem akartak elismerni, Prágából Husák igazolta azokat. Gottwaldék Moszkvában azonban a tiszta nemzeti állam megteremtésének voltak a hívei! De amikor Gottwald megnyerte a Szlovák Kommunista Párt vezetőit az „ügy számára”, akkor már Husák is - 1945. február 28-án, a kassai konferencián - így indokolta a magyarok kitelepítését: „Évszázadokkal ezelőtt a szlovák paraszt és munkás föl lett űzve a hegyi tájakra. Most vissza kell, hogy kapja ezeket a gazdag területeket, hogy megfelelő életet éljen.” Ezután hirdették ki április 5-én a kassai programot. Ki szövegezte a programot? Ezt például pontosan lehet tudni. A „Košický vládny programot", a kassai programtervezetet tulajdonképpen Gottwald dolgozta ki. Kopecký251 3 részt dolgozott ki, a külpolitikai részt, a szlovákok nemzeti jogait, a háborús bűnösök megbüntetését. Zdenék Nejedlý252 dolgozta ki az iskola- és kultúrpolitikai részt. A katonai részt pedig Svoboda253 és Procházka generálisok. Tehát a 16 pontból 11-et Gottwald dolgozott ki. Szomorú például, hogy Zdenék Nejedlý (a kommunista!) - aki az első Csehszlovák Köztársaságban a nemzeti jogok bajnoka volt - dolgozta ki azt a 15. részt, amely minden német és magyar iskola bezárásáról rendelkezik a cseh és a szlovák városokban. A felvidéki magyarsága kassai programról csak április végén szerezett tudomást, ugyanis szovjet megszállás alatt volt ez a terület egészen augusztusig. A szovjet hadsereg viselkedése ebben a vonatkozásban a magyarság javát szolgálta. Például annak ellenére, hogy már megvolt a kassai program; annak ellenére, hogy 1944 szeptemberében már a Szlovák Nemzeti Tanács is meghozta 6-os számú rendeletét, amely minden magyar és német középiskolát megszüntetett, Komáromban ’45 áprilisában megnyílhatott a magyar gimnázium. Az ottani Správna komisia [intézőbizottság] nevében, egy Sindler nevezetű rögtön betiltotta ezt. Erre a szovjet katonai parancsnok megmondta a véleményét Sindlernek, és újra megnyílhatott az iskola. A magyarellenes program eszerint Gottwald programja volt. Biztosan. Illetve Sztáliné. Ezt a dolgot nem nézhetjük másként, mint együtt a 15 millió német, köztük 3 millió szudétanémet kitelepítésével. A Kassai Kormányprogramot Moszkvában tárgyalták 1945. március 22-től 25-ig. A történelem részére 250 Czibók János: Ügyvéd, a második világháború éveiben a Magyar Párt pozsonyi pártvezetésének a tagja. 251 Václav Kopecký (1897-1961): Kommunista újságíró, politikus, kultúráért felelős miniszter. A Csehszlovák Kommunista Párt ideológusa és propagátora. 1948 után aktívan készítette elő az új rendszer politikai folyamatait. A legkeményebb sztálinisták közé tartozott. 252 Zdenék Nejedlý (1878-1962): Cseh történész, muzikológus, irodalomtörténész, politikus. 1945 és 1946 között iskolaügyi miniszterként működött, 1946 és 1948 között munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter. 1948 és 1953 között újra iskolaügyi és oktatásért felelős miniszter, közben kormány elnökének helyettesi posztját is ellátta. Haláláig tárca nélküli miniszter. 253 Ludvík Svoboda (1895-1979): Hadseregtábornok, politikus. 1945 és 1950 között nemzetvédelmi miniszter. 1968 és 1975 között Csehszlovákia hetedik köztársasági elnöke volt.
