Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Losoncról indulva. Interjú Vígh Károllyal
nem baj. Úgyhogy mi, már szóval nem én, hanem Hám Tiboréknak volt egy kis katonai alakulata Újpesten, és azok bemázolták a Gömbös-szobrot, és ez volt az előhang ahhoz, hogy majd ugye másra is sor kerül. Szimbólumnak vettük azt, hisz Gömbös elsőként látogatta meg Hitlert. És akkor tulajdonképpen a kommunista szervezet, illegális szervezet robbantotta föl ezt a szobrot. A politikai feszültségben a Kisgazdapárt szerepe, ellenállása, mennyire volt nyilvánvaló? Ez annyira nyilvánvaló volt, hogy amikor a Teleki Pál Munkaközösség megalakult, utána az egyik pártfogónk Bajcsy-Zsilinszky volt. És ő tartott is nekünk egy előadást. Egy emlékezetes előadást a Teleki Pál Munkaközösségben, és mi úgy tekintjük a Teleki Pál Munkaközösséget, egyrészt Teleki eszmeiségét képviseltük ott, másrészt pedig ugye az akkori politikai, hát ilyen náciellenes, antifasiszta irányzatnak a képviseletében is voltunk ott jelen, és azt is mondanom kell, hogy több ismert kommunista személyiség is, például Béki Ernő, aki később a pedagógusszakszervezet főtitkára lett, Teleki Pál Munkaközösségnek is tagja volt. Hát én is közel álltam a kommunista mozgalomhoz, Losonczy Gézával voltam jó barátságban, és az első cikkem, ami megjelent, az a Népszavában jelent meg a Turul Szövetségről és annak a jobbszárnyáról, az Ambrus képviselte szárnyról, ez is abban az időben történt, amikor én a Teleki Intézetben voltam. Szegény Losonczy Géza, aztán hát tudjuk, hogy milyen sors várt rá.242 Akkor most menjünk tovább. ’45, bejönnek az oroszok, tolmácsolnia kellett. Ez hogy volt? Hát úgy, hogy ugye, ’45-ben egy őrmester megjelent ott, a Teleki Intézet ajtajában, az ott volt, a mostani rádió melletti épületben. Ez egy saroképület, szemben a múzeummal. Ott élték át az ostromot? Ott éltük át az ostromot, igen. A család pedig Budán. A családom Budán, igen, és Buda ugye csak február 16-án szabadult föl. Ez meg januárban volt, hamarabb. Na, szóval, elég az hozzá, hogy akkor ott megjelent egy orosz őrmester, volt nekünk egy igazolványunk ugye, de hát az nem volt elég, de azért arra elég volt, hogy oroszul/szlovákul mondtam, hogy ez egy történettudományi intézet és könyvtár van, satöbbi. De ő csak azt nézte, hogy a zsebemből kikandikált itt egy óra. Ezt azért tettem oda, mert azt mondták nekem a kollégáim, hogy az órára fognak menni az oroszok. És én nem hittem el. Ez egy zsebóra volt, amit 14 éves koromban kaptam egy református eseménnyel kapcsolatban apámtól. Mondom, direkt meg fogom nektek mutatni, hogy amit beszélnek, nem felel 242 Losonczy Géza (1917-1957): Magyarországi újságíró, politikus. 1940-ben a Népszavánál, majd a Szabad Népnél dolgozott. 1949-ben államtitkárként tevékenykedett a Közoktatásügyi Minisztériumban. Részt vett a Petőfi Kör szervezésében. 1956-ban a Nagy Imre-kormány államminisztere lett. A forradalom leverése után börtönbe került, ahol tisztázatlan körülmények között hunyt el. 259 / VÍGH KÁROLY