Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Komáromból Kaliforniába. Interjú Hites Kristóffal
HITES KRISTÓF 214 A baloldal jelentkezésével, a sarlósok jelentkezésével együtt járt a marxizmus, illetve az ateizmus térhódítása? Ők nem voltak zajos ateisták. Még csak igazi megrögzött ideológusok, marxi ideológusok sem. Nem. Az ő baloldaliságuk elsősorban a hagyományos felső osztály és a polgári osztály képviselői ellen irányult. A köznéptől, az alsó néptől, a szegény néptől elkülönülő polgári osztály ellenségeinek vallották magukat. Szóval ők szerették volna a felvidéki magyarságot összeolvasztani a társadalmi, kulturális közéletben. S e téren valóban voltak eredményeik, amit akkor láttunk, amikor viszszatértünk az anyaországhoz, vagyis egy feudális országhoz tértünk vissza egy demokratikus Csehszlovákiából. Határozottan éreztük a különbséget az anyaországban a régi feudális szellemnek, az úri Magyarország szellemének az erejét. A katonatisztek mind olyan Horthy-tisztek voltak, akik a régi világból visszamaradt társadalmi osztály emberei voltak. Volt-e valamilyen kapcsolata a diákoknak a politikai élet képviselőivel? Szüllő Gézával, Esterházy Jánossal? Középiskolás koromban nem. Azt a csehek nem engedték volna meg, hogy a magyar politikai vezetők menjenek középiskolába, de egyetemista koromban igen. Mindig megfordultak Komáromban. Szüllő, Esterházy, Jaross gyakori vendég volt az egyetemi körökben is. Milyen emberek voltak közelről? A Szüllő volt a legtehetségesebb, szellemes, jó politikus, igazán művelt és kiváló szónok volt. Esterházy János viszont nagyon finom ember volt. Ő igazából lefelé alkalmazkodott, a főúri körből lefelé, a nép felé orientálódott, a népnek volt a politikusa. Ezért is szerették. Tisztelték és szerették őt az emberek. Testvére, Lujza, az Esterházy Lujza is rendkívül aktív volt a magyar főiskolai életben, és ő balos hajlamú volt. Inkább úgy mondom, hogy szociális hajlamú volt. Többet járt persze a főiskolás magyar társadalomba, bekapcsolódott a munkába, előadásokat tartottunk közösen. János maga, mint országgyűlési képviselő, elfoglalt ember volt, ritkán találkoztunk, de mindig szívesen emlékszek vissza rá. Nagy érdeme volt az akkori politikusi rétegnek, hogy a Felvidéken nem emlékszem olyan politikusra, akit a nép ne szeretett volna vagy ellenszenvvel viseltettek volna iránta. Ezeket a politikai vezetőket végül is a nép választotta ki a politikai posztra? Igen. Volta Magyar Párt,205a Keresztény Párt,206aztán egyesült, külön választási listával jöttek, azon csak magyarok szerepeltek. A kérdés az volt, hogy melyik jelöltet becsüljük értelmesebb, jó magyarnak vagy a hivatására alkalmasnak. Szüllőről elmondom, hogy milyen ember volt. A prágai parlamentben a cseheket nem megszégyenítette, hanem elismerte a szenátusban, hogy a cseh régi történelmi művelt nép, de szellemesen hozzátette, hogy még a legutolsó vonatállomáson is a zseniknek és múzsáknak állítanak emléket (mellékhelységek felirata).207 205 Magyar Nemzeti Párt 206 Országos Keresztényszocialista Párt 207 Cseh és szlovák nyelven ugyanis a női vécén a ženy (olvasd zseni) a férfivécén a muži (olvasd muzsi) felirat olvasható.
