Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Komáromból Kaliforniába. Interjú Hites Kristóffal
HITES KRISTÓF 210 jai átmentek Magyarországra, hisz itt nem taníthattak. Iskoláikat egy ideig a premontreiek tartották fenn, akiknek Kassán is volt iskolájuk, s oda vették át a korábbi piarista diákokat, mert nekik megszűnt az iskolájuk. A piaristáknak északon, a magas Felvidéken volt több iskolájuk, és az már vagy vegyes, vagy teljesen szlovák vidék volt, úgyhogy azokat szüntették meg először. Vegyes területen volt például a nyitrai gimnázium is, amely egy darabig működött, de aztán megszüntették, majd szlovák gimnáziumként működött tovább. Hasonló volt a helyzet a premontreiek kassai iskolájával is, amit szintén megszüntettek a csehszlovákok. A szerzetesrendek részt vehettek a magyar egyházi-vallási élet irányításában? Kevéssé, igazán kevéssé, Pozsonyban a ferencesek tartották fenn a magyar hitéletet. Volt egy-két plébániájuk, de a piaristák majdnem eltűntek, aztán keleten a premontreiek, Kassán és Jászóváron, azt meghagyták. Jászóvárt. A premontreiek magyar történelemmel való kapcsolata miatt került 1938-ban Jászóvár is magyar ! földre, szóval benne volt az alkuban, hogy hol húzzák a határt. Jászóvár felett húzták, és így a jászóvári premontreiek, akik a gödöllői renddel voltak testvérek, újra megnyithatták kassai iskolájukat. A csehszlovák állam hogy tekintett a magyar szerzetesrendekre, a magyar egyházra, a magyar papságra? Mindig gyanakvó szemmel és állandó, közeli megfigyeléssel, de nem akadályozták a pasztorációs munkát addig, amíg az szerintük nem volt revizionista. A revizionista gyanú benne volt a levegőben, mert a Csallóköz és a Mátyusföld úgy, mint a bodrogközi magyarság, nem nyugodott bele az új államhatárokba. És persze a papok elég gyakran talán túlmentek azon a határon, amit a csehszlovákok elbírtak viselni, de bebörtönzés nem volt. A szlovák papok azok viszont többnyire hlinkások200 lettek, miután rájöttek, hogy Csehszlovákia, illetve a csehek nem adták meg azt, amit nekik ígértek, egy autonóm Szlovákiát, így azok sokkal csehellenesebbek voltak. A felvidéki magyarságnak (a politikai vezetőket leszámítva) közvetlenül nem volt a csehekkel konfliktusa, összeütközése. Csak akkor kezdődött az igazi feszültség, amikor a Slovenská Liga egyre inkább jött lefelé és hódította el a népet az iskolákkal, intézményekkel. Komáromban hosszú ideig nem is volt szlovák iskola egyáltalán. Az színmagyar volt. Ott csak cseh katonaság, cseh helyőrség volt, és azokkal a helyi magyar lakosságnak jóformán semmi kapcsolata nem volt, mert nem szlovákok voltak. A szlovák papság, illetve a szlovák egyház képviselői és a magyar egyház képviselői között milyen volt a kapcsolat? A nagyszombati püspök - a Jantausch,201 igen - az volt a legnagyobb magyarlakta vidéknek a püspöke, és ő hosszú ideig egyházjogilag csak mint az esztergomi 200 Andrej Hlinka (1864-1938): Szlovák pap, politikus, újságíró. Papi tisztsége mellett aktívan részt vett a hazai politikában. A 1905-ben a Szlovák Néppárt egyik társalapítója, amelynek 1913-tól elnöke is lett. A két világháború között az általa vezetett Hlinka-féle Néppárt a legerősebb szlovák pártnak számított. Fő követelése Szlovákia autonómiája volt. 201 Pavol Jantausch (1870-1947): Püspök, apostoli kormányzó. 1922-ben XI. Pius pápa az esztergomi érsekség szlovákiai részében az apostoli adminisztrátori hivatal referensének nevezte ki. 1925-ben Nagyszombatban címzetes érsekké szentelték. A révkomáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont egyik alapítója.
