Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
A keresztutat vállalni kell. Interjú Sinkó Ferenccel
a hadak, nálunk a nemzetség. Na hát kérlek a Bolgárok közül itt volt például Bolgár Mihály,149 aki Veszprémnek vízvezetéket csinált, egyébként piarista volt és tér is volt róla elnevezve, a Rákosi-korszakban szüntették meg a tér nevét. A rokonságom egy részét oda vitték, mert Gyerket 1946/47-ben kitelepítették, nagy szálka volt a magyarsága és a katolicizmusa a szlovákok, főleg a Slovenská liga szemében.150 Az mindenképpen igyekezett behatolni a faluba, megosztani a népét, és mikor ez nem sikerült, akkor rátették a falut a listára és az ún. lakosságcsere-egyezmény keretében kitelepítették, úgyhogy én egy halott falunak vagyok a maradéka. Kit mondjak még a családból. Volt egy Kovács-ág is, azok Ipolyvisken laktak, volt belőlük egy plébános is, imádságoskönyvet is írt. Vagy ott volt Lestár István a két világháború között.151 Ő is egy jeles személyiség volt. Komárom plébánosaként került 38-ban át Magyarországra. Egyik alapítója volt Komáromban az ún. Marianumnak, amely a felvidéki katolikus papi utánpótlásnak volt a bázisa. Ez volt a Kisszeminárium. Mikor 1945 után visszakerült a Felvidék a szlovákokhoz, őt is kegyetlenül megverték, össze-vissza törve-zúzva halt meg, nagybetegen. Említette, hogy nemzetsége egy évszázadig adta a papokat és az apácákat az egyháznak. A család katolikus. Mit jelent ön számára a vallás? Hát, semmi esetre se csak hagyományt. Az én családomban az ember nem tudta, hogyan lett katolikus. Gyerekkoromból az első emlékem, hogy ringatom a saját bölcsőmet, nézek ki a kis ablakon, és látom, hogy fönt, a szomszéd háznak a tetején angyalok szállnak le s fel. A transzcendens ebben a népben mérhetetlen mélységekbe megy le. És nem igaz az, hogy ez pogány hagyomány lenne. Az etnográfia eltúloz bizonyos dolgokat. Rossz helyre helyezi a hangsúlyokat. Mert például az én egyik nagyanyám, Lestár Rozália „tudós asszony” volt. Éjszaka kijárt füveket szedni. De a család többi része egy kicsit bolondosnak tartotta. Szóval az sem igaz, hogy mi a húsvétban a nyulat ünnepeltük. Ezt én csak a középiskolában hallottam először, mélységes megbotránkozással. Egyébként, mondom, a palócok a papot szolgájuknak tekintették, úgyhogy néha meg is szidták. Hadd említsek egy idevágó epizódot. Az anyám igen kemény természetű asszony volt. Az apám volt a jámbor, az anyám meg az átkozódó, kemény szájú fajta, és volt a faluban egy részeges rokonunk, aki mindig szidta a papot. Amikor mások a templomba mentek, ő a kocsmába ment inni, és szidta a papot. Az anyám kint állt a ház előtt, ahogy nálunk szokták mondani: a kiskapuban, és nagyon unta már, hogy így bántják állandóan a papot, azt mondja, hát mi a papnak megmondjuk, ami a hibája, de azért így már nem szabad. És odaugrott Pátyi Péterhez, s akkora két pofont adott neki, hogy az hanyatt esett, be az árokba, és attól kezdve, mikor közeledett a házunkhoz, mindig mondta magának, hogy vigyázz, hagyd abba a pap szidását, mert itt van a Matild. Ez volt az én anyám, aki azt akarta, hogy pap legyek, de egyáltalában nem azért, mert retten-149 Bolgár Mihály (1835-1879): Magyarországi pedagógus, pap. Pesten piarista középiskolában tanult, majd a pedagógiát is elvégezve tanárként tevékenykedett. A teológia elvégzése után tovább tanított, 1870-ben a szegedi gimnázium tanárává nevezték ki. 150 Slovenská liga: Nacionalista szlovák szervezet, amely az egyik fő kezdeményezője volt a dél-szlovákiai térség elszlovákosítása programjának. 151 Lestár István (1899-1973): Gyerki származású római katolikus pap. 1922-tól a Révkomáromi Marianum Kisszeminárium prefektusa, később igazgatója volt. 1937-től révkomáromi plébános, 1939-től ipolysági prépost volt Óvárra való áthelyezéséig. 157 SINKÓ FERENC
