Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)

Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval

DOBOSSY LÁSZLÓ 104 hagyományos németéi lenességét kidomborítani. Akkor már működött a magyar ellenállási mozgalomnak egy illegális folyóirata, amelynek, nem véletlenül, az volt a címe, hogy Magyar Szemle. Azért nem véletlenül, mert én akkor rendszeresen publikáltam a Magyar Szemle című budapesti folyóiratban franciaországi kulturális eseményekről, főleg könyvekről. Évente egyszer-kétszer megjelent egy-egy tanul­mányom „Új francia könyvek” címmel. Ismertettem az új francia szerzőket, neveze­tesen ekkor esett szó első ízben magyarul érdemleges terjedelemben Sartre-ról, Camus-ról, egyáltalán arról a nemzedékről, amely akkor lépett az irodalomba. Ezért lett a magyar ellenállási mozgalom folyóiratának a címe Magyar Szemle. A szellemi emberekből toborzott csoport tagjai között volt elsősorban a már említett Mód Péter, Gereblyés László, az ugyancsak említett Gergely János, valamint Marsovszky Miklós, Beöthy István szobrász és mások. Szerkesztettünk és szabálytalan időkö­zökben megjelenítettünk egy francia nyelvű folyóiratot, valójában nem nyomtatott folyóirat, hanem elég terjedelmes sokszorosított lap volt. Címe Főnix , alcíme pedig „A magyar szellemi ellenállás folyóirata” volt. Voltaképpen ennek révén kapcsolód­tam be az ellenállási mozgalomba, amely egyre inkább erősbödött, ahogyan köze­ledett a végkifejlet. Mert a németek, nem utolsósorban a Szovjetunió területén elszenvedett vereségek és az úgynevezett elszakadási stratégia folyományaként egyre agresszívebbekké váltak a megszállt területeken, s ezzel párhuzamosan erősbödött az ellenállási mozgalom. Különösen azért is, mert a németek egyre in­kább követelték a munkaerőnek, vagyis a francia munkásoknak a Németországba juttatását, s ez növelte az ellenállás erejét; valamint az angol rádió hatása is. Miután 1944 augusztusában Párizs felszabadult, a magyar ellenállási mozga­lom átalakult társadalmi szervezetté. Franciaországi Magyarok Demokratikus Egye­sülete - ez lett a neve, addig pedig az volt, hogy Magyar Függetlenségi Mozgalom. Ennek az ellenállásból kinőtt Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesüle­tének az első elnöke Bölöni György volt, a második Pór Bertalan festőművész lett. Mivel ők elég hamar, pár hónap után hazajöttek, harmadik elnökévé engem válasz­tottak meg. Közben ugyanazon a napon, amikor Párizs felszabadult, megnősültem, ez csak azért tartozik ide, mert azért nem nősülhettem meg korábban, mert a nejemnek nem volt meg a szükséges árja bizonyítványa. Nekem azért volt árja bizo­nyítványom, mert amikor Kassán tanár voltam, az igazoltatáshoz szükség volt már a magyarországi árjatörvények értelmében egy ilyen árja származási okmányra és az velem volt. A nejemnek viszont nem volt, ezért várnunk kellett a felszabadulásig. A felszabadulás napján, tehát 1944. augusztus 20-án gyorsan összeházasodtunk. Ebből a házasságból három gyerekünk született, mind a három él, most már termé­szetesen java korban lévő személyek. Hogyan ismerkedett meg a feleségével? Hát úgy ismerkedtünk meg, hogy ő is részt vett a magyar ellenállási mozgalomban. Ezek szerint ő nem volt magyar? De magyar volt, és teljesen egyetértett azzal, amit én akkor is, később is mindig vallottam, vagyis hogy minden körülmények között, előbb vagy utóbb haza kell jönni. Azért, mert én magamat mindig tanárnak minősítettem, vagyis oktatónak. S ezért a helyem nem ott lett volna, tehát a párizsi egyetemen, vagy bármelyik fran­ciaországi egyetemen vagy másutt. Igazság szerint ugyanis hívtak Kanadába, a montreali Laval Egyetemre, meg másfelé is, de nekem váltig az volt a meggyőződé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom