Kőrös Zoltán (szerk.): Nyugati fogságban. Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifogságban - Elbeszélt történelem 4. (Somorja, 2016)
Kőrös Zoltán: Előszó
40 számban, mint a totalitárius társadalmakban, ahol az erőszak szerves része volt magának a rendszernek. A törvénytelenségek és a halálhoz vezető erőszak a náci Németország és a Szovjetunió alacsonyabb hatalmi szintjein szorosan összefüggtek azokkal a törvénytelenségekkel és erőszakkal, amelyek ezeknek a rezsimeknek a felső vezetésében is ott voltak, akár faji, akár osztály alapú gyűlöletről legyen a szó. Keith Lowe szerint az amerikaiaknak és főleg a franciáknak is volt mit magyarázniuk. A Maschke-féle komisszió számai szerint a halandóság a Rheinwiesenlager amerikai táboraiban négyszerese volt, a franciák esetében húszszorosa volt a britek ottani táboraihoz képest. A franciák magas számai részben összefüggtek a Franciaországot sújtó élelmiszerkrízissel is. 1945 őszén a vöröskereszt azt a figyelmeztetést adta ki, hogy összesen 200 ezer hadifogoly halála várható, ha nem lesznek lépések téve a megmentésük érdekében.53 Mivel a német és franciaországi táborviszonyok meglehetősen rossz visszhangot váltottak ki a nemzetközi közvéleményben, az amerikaiak a saját táboraikban fokozatosan új helyzetet teremtettek, és lehetővé tették a Vöröskereszt bekapcsolódását is a foglyok gondozásába, sőt visszavették a francia táborokban életveszélybe kerültek egy részét is.54 A francia táborokban történtekre a tradicionális német-francia averzió is magyarázatot adhat, amit Franciaország 1940-es megszégyenítő veresége és annak megszállása, az egymilliónyi fogságba esett francia katona, a megszállók civil lakosság elleni repressziói, a holokauszt vagy a francia ellenállás tagjainak kínzása és kivégzései is fokozhattak. így a háború után a vesztesekkel szembeni harag nemegyszer törvénytelenségekbe torkollott.55 A kérdésben nagy jelentősége lehet annak is, hogy bár minden szövetséges dolgoztatta a saját hadifoglyait, de csak a franciák és az amerikaiak kényszerítették a foglyaikat aknamezők tisztítására.56 Nehezebben magyarázható az eltérés a britek és az amerikaiak kezében lévő hadifoglyok halálozási arányai között. És itt figyelembe kell venni azt is, hogy a briteknél egy főre több hadifogoly jutott, mint a tengerentúli szövetségeseiknél. Az egyik alapvető különbséget az adja, hogy a britek nagyon gyorsan megszabadultak a foglyaiktól (1945 őszéig 80 százalékukat bocsátották szabadon), ellentétben az amerikaiakkal, akik a foglyokat télen is fogságban tartották, ami a halálozási mutatókban is megmutatkozhatott. Lowe elővigyázatosan azt a lehetőséget is mérlegeli, hogy a magasabb halálozásnál közrejátszott az amerikaiak negatívabb hozzáállása a németekhez, amihez részben Roosevelt elnök is hozzájárult, aki németellenes előítéleteiről volt ismert. Ő szorgalmazta, hogy az összes háborús bűntettet elkövető német katonát, akár a legalacsonyabb rangúakat is, hadbíróság elé kell állítani. S hogy ez lehetséges legyen, az amerikaiaknak tovább kellett a hadifoglyaikat táborokban tartani. Eben az esetben is érvényesek lehetnek Lowe szavai, miszerint a legfelsőbb szintről eredő szavak áradata az alacsonyabb szinteken azt a benyomást keltheti, hogy a durvasága hadifoglyokkal szemben tolerálva, sőt támogatva is lesz.57 53 Lowe 2014, 145-146. 54 Tárcái 1992, 50. 55 Küllős - Vasvári 2006, 20.; Tárcái 1992, 72-73.56 Lowe 2014, 146..147. 56 Lowe 2014, 146-147. 57 Lowe 2014,144-147.
