Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Dittel Laura

ember módjára. Igyekeztünk mindent úgy megszervezni, hogy ne legyen probléma. 89 Megalakult a városi választási bizottság, amelynek én lettem az elnöke.

És most jutok lassan a problémához, ami a választások során előadódott. Azt hiszem, két vagy három órával azelőtt, hogy megkezdődtek volna a választások délután kettőkor, a tanácselnök összehívott egy utolsó gyűlést, ahová meghívta a választási bizottság tagjait. Tele volt a nagyterem, megkaptuk az utolsó instrukciókat. És akkor felszólalt két roma szepsi férfi, és panaszkodtak, hogy az egész romatábor bekarikázott választási cédulákat kapott. Nagyon fel voltak háborodva, mert úgy találták, lealacsonyító valami, hogy úgy gondolják róluk az emberek, ők nem képesek saját maguk választani.

A probléma az volt, hogy a bekarikázott jelölt Zsolner Ákos volt, és még plusz öt ember képviselőnek a koalícióból. Mint a városi választási bizottság elnökének, nekem kellett gyorsan megoldani a helyzetet. Szóval újból kellett nyomatni a választási cédulákat, rohanni értük Kassára. Meglehetősen zűrös volt az a nap. Még el sem kezdődtek a választások, és már egy ilyen problémával kellett megküzdenünk. Természetesen az újságírók mindent megtudtak, mire visszajöttem Kassáról a cédulákkal, már itt ült három, és várták, hogy nyilatkozunk, mi van, mi történt. És természetesen másnap az újságban benne volt, hogy Szepsiben nem volt teljesen rendben minden a választásokkal kapcsolatosan.- Ezzel az üggyel kapcsolatban senki ellen nem indítottak eljárást?- Nem, nem. Lehet, hogy senki nem is akarta kezdeményezni. Nem hiszem, hogy valakinek lett volna kedve hozzá. A választások aztán természetesen rendben lezajlottak. Zachariáš Pisti magasan a többiek fölött nyert, és ebből adódott a következő probléma. Mivel Zsolner Aki nem nagyon tudta elviselni, hogy nem ő lett a polgármester, nem ő nyerte meg a választásokat. Magához hívta azokat az embereket, akik az ő koalícióját képviselték a választási bizottságban, és egyszerűen nem engedte, hogy ezek az emberek aláírják a jegyzőkönyvet. És azt sem engedte, hogy odaírják, miért nem írják alá. Szóval nem tudtunk időben elmenni Kassára az eredménnyel. Meglehetősen sokáig tartott, amíg rábeszéltük Zsolnert, engedje őket, hiszen ez törvényes úton történt. Ezzel végződött ez az éra. Ez az utolsó rossz élményem.- A választások után még dolgoztál?- A város munkájában aktívan részt vettem, de nem politikai téren. Nem jelöltettem magam képviselőnek, nem is akartam képviselő lenni, de a várossal nagyon sokat együttműködtem. Voltam bizottsági tag, a városi építészeti és környezetvédelmi bizottságban dolgoztam több évig. Úgy vettem, kötelességem, ha itt lakom, és tudok valahol segíteni, akkor ezt csinálnom kell. Ez elég hosszú ideig tartott. Nem voltam egyedül, rengetegen voltunk. Fontos, hogy legyenek ilyen emberek, mert nélkülük, azt hiszem, a város nem jutott volna oda, ahol most van. Természetesen nem csináltam volna ezt bármilyen körülmények közt, szóval elég fontos volt nekem az, hogy a polgármester egy olyan ember, akivel együtt lehet működni, és aki mindig hajlandó volt együttműködni másokkal, és nagyon jó volt vele együtt dolgozni. Természetesen ezek mindig olyan tisztségek és munkák voltak, amelyek nem voltak fizetve, tehát önkéntes munka volt.

<nr

<