Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Bárdos Gyula

- Azért mégiscsak mondd el, hogy ti kívülállóként milyennek láttátok az Új Szót! 55- Az Új Szó elég fura módon alakult át közéleti napilappá. Volt baloldali lap, különböző megnevezése volt, de a fejlécen feltüntetett mondat nem mindig fedte a valóságot, illetve a lap tartalmát. Az Új Szóban, azt hiszem, nem történt meg az a rendszerváltás, amelyet meg kellett volna csinálni. Ennek nemcsak személyi, hanem elég bonyolult gazdasági okai is vannak. Az Új Szóban tulajdonképpen maradt a korábbi szerkesztőgárda, amely ugyan megpróbál valamit újítani, de az mindig kereten belül történt. Nem olyan jellegű újítás volt, amely megrengeti az egészet, és megváltoztatja a lapot, mint olyat. Arra nem volt lehetőség. Voltak abban az időszakban is nagyon korrekt újságírók. Egyrészt megpróbálták magyarázni a bizonyítványukat, megpróbálták valamilyen módon a múltat kibeszélni, kiírni magukból.

Voltak újak, akik nyugodtan kezdhettek újat, mert nem volt olyan múltjuk, amiért esetleg magyarázkodásra szorultak volna. Eléggé vegyes csapat jött össze. De szerintem nagyon lényeges volt a gazdasági kötöttség. Egyrészt a hírlapterjesztő vállalathoz való nagyon erős anyagi kötődés.- Ráutaltság?- Igen. Egyrészt az anyagi kiszolgáltatottság.- Személyes elkötelezettség is szerepet játszott?- Ez is közrejátszhatott. De azt hiszem, hogy abban a struktúrában, ami akkor országos viszonylatban volt, nem lehetett egy országos napilapnál, ami azelőtt a párt napilapja volt, nem lehetett egyik pillanatról a másikra az egész szerkesztőgárdát a gondolkodásmóddal, a megnevezéssel együtt kicserélni. Másodsorban nagyon fura módon jelentkezett ez a váltás. Én például nagyon nehezményeztem, hogy egyes emberek, egyes szerkesztők, bármilyen beosztásban is, akik azelőtt egyértelműen erős baloldali kötődésűek voltak, most átestek a ló másik oldalára.

Olyan írásokkal jöttek, amelyek tőlük nem voltak hitelesek. Azt gondolták, úgy alkalmazkodnak az új körülményekhez, hogy egy kicsit megváltoztatom a szótáramat, az idézeteimet, az utalásaimat, a címeimet, a nem tudom én mit, egy kicsit mosakszom, és akkor minden rendbe jön. Ezt így nem lehet rendbe tenni. Ez több emberre vonatkozik.- Akik átmentek az Új Szóból a Szabad Földművesbe, nyilván egy konkrét állásponttal mentek át. Ezt az álláspontot már te is érzékelted, mint a Szabad Földműves munkatársa? Ők mivel nem értettek egyet? Erről tudnál valamit mondani?- Egyrészt a vezetéssel, a stílussal, ahogyan a vezetés a munkatársakkal bánt, illetve ahogy az új körülmények között új módszerekkel, kézi vezérléssel próbálta folytatni azt, amit gépi vezérléssel csináltak valamikor. Sokan azt mondták, hogy nem tudtak kibontakozni, nem tudták önmagukat megvalósítani az Új Szóban. Azért, mert ilyen a rovatvezető, ilyen a főnök, a kiadásvezető, a vezetőség és ilyen az Új Szó. Sokan így vélekedtek. Kívülállóként azt mondhatom, hogy az Új Szó szerepét majd csak egy bizonyos idő távlatából lehet korrekt módon megítélni. Mindenkit

BÁRDOS GYULA