Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Bárdos Gyula
BÁRDOS GYULA- A JAlK-ban nem nagyon, hanem inkább Szencen voltak ilyenek. Szencen én a Szenei Molnár Albert közművelődési klubnak voltam a vezetője. Ez a Csemadok klubja volt, és oda rengeteg embert meghívtunk Magyarországról, például Vikidéi Gyulát.- Ezt a főiskola mellett csináltátok?- Igen, ezt a főiskola mellett csináltuk. Nem maradtam ki a szenei életből sem, a pozsonyiból sem. Nagyon mozgékony ember voltam.- Csemadok? Az csak Szencre korlátozódott vagy Pozsonyban is próbáltál a Csemadokban működni?- Pozsonyban a Csemadokban nem, csak a JAlK-ban. A Csemadokban inkább Szencen.- Rá akarok kérdezni arra is, hogy mikor tudtad meg, hogy a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottsága milyen tevékenység folytat. Mikor értesültél róla, kinek a révén?- Tudtam a szervezet tevékenységéről. Egy évvel járt alattam Öllös Laci, Tóth Karcsi, Csanaky Nóra és Molnár Imre. Az övéké sokkal erősebb évfolyam volt a személyiségeket tekintve, mint a miénk. Sajnálom is, hogy nerrl egy évfolyamban voltam velük. Tehát tudtam róluk, Miklósról is tudtam, sőt Durayval találkoztunk is többször.- Milyen körülmények között találkoztál először Durayval?- A JAlK-ban. Szencen is találkoztunk különböző rendezvényeken.- Előadást tartott? Vagy csak ott volt a háttérben?- Igen, inkább a háttérben. Ott volt, megjelent, több esetben is tudok róla. Azt nem tudom, őt személyesen ismerték-e. Miklóssal én csak később kerültem kapcsolatba, de tudtam, kik vannak ebben a bizottságban, tudtam a tevékenységükről. De őszintén megmondom, engem akkor még nem nagyon érdekelt az olyan jellegű közéletiség, amely valamilyen módon politikai jellegű volt. Inkább az irodalom, a színház, a mozi érdekelt. Tehát lázadni, valami mást csinálni, nem ezeket a sablonszerű dolgokat. És valahogy az egész politikát és minden azzal kapcsolatos dolgot nem jó szemmel néztem. Lehet, azért, mert az otthoni meghatározó élmények olyanok voltak. Másrészt meg valahogy averzióm volt a politikától. A politikát, a politikai dolgokat kiskoromtól fogva figyeltem, sokkal jobban ismertem, mint bárki más, mert már gyerekkoromban is az első oldaltól kezdtem az újságokat olvasni, tehát nem fordítva, az utolsó oldaltól. Mindig figyeltem, tudtam a zsidókérdésről. De hogy aktív részese legyek ennek, az meg sem fordult a fejemben. Valahogy annyira piszkos dolognak tartottam. Hogy valaki bekapcsolódott a jogvédő bízott-48 - Történelmi vonatkozású előadásra emlékszel-e?
