Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
A rendszerváltás éveinek kronológiája
KRONOLÓGIA 458 1992. november 5.: Az új szlovák kormány hivatalba lépése óta első ízben ülésezik a kormány Nemzetiségi Tanácsa. November 3-án kinevezett új elnöke Milan Kňažko miniszterelnök-helyettes. 1992. november 7.: Dunaszerdahelyen tartja alakuló országos közgyűlését a Magyar Asszonyok Ligája. Elnöke Laczkóné Erdélyi Margit. Az Együttélés Országos Tanácsának Český Téšľn-i ülésén bejelentik, hogy az államszövetség szétesése után a mozgalom is kettészakad, s csehországi része Coexistentia néven működik tovább. 1992. november 11.: Miután a Dunaszerdahelyi járás községeiben, valamint Szepsi környékén megkezdődött a magyar helységnévtáblák erőszakos eltávolítása, az Együttélés és az MKDM közös állásfoglalásban tiltakozik a lépés ellen. 1992. november 18.: Bohuslav Piatko, a Szlovák Televízió hírszerkesztőségének főszerkesztője a magyar adás számára betiltja a szlovákiai helységnevek magyar nyelvű használatát. A szlovák parlament törvényt hoz a még meg sem alakult Nyitrai Egyetem megszűnéséről és két önálló főiskola: a Pedagógiai, illetve a Mezőgazdasági Főiskola létrehozásáról. 1992. november 19.: A szlovák parlament jóváhagyja a Vladimír Meöiar budapesti látogatása során megkötött megállapodás értelmében létrehozandó két magyar-szlovák parlamenti vegyes bizottság összetételét: a bősi kérdéssel foglalkozó 8-tagú bizottságba bekerül Rózsa Ernő, a szlovák-magyar kapcsolatokkal foglalkozó 11 fős bizottságba Csáky Pál és Zselenák József. 1992. november 25.: A Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnését kimondó alkotmánytörvényt. A Coexistentia parlamenti klub képviselői tartózkodnak a szavazástól. 1992. december 1.: Pukkai László helyett Lovász Gabriella veszi át az SZMPSZ vezetését. 1992. december 5-6.: Léván „A szlovákiai magyarság jövőképe az önálló Szlovákiában” címmel megrendezik az I. Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumot, amelynek résztvevői nyilatkozatban szólítják fel a magyar pártokat és mozgalmakat egy egyeztető tanács létrehozására, s javasolják, hogy forduljanak közös dokumentummal az európai és nemzetközi szervezetekhez. A magyar politikai tömörülések elnökei, A. Nagy László, Bugár Béla, Duray Miklós és Popély Gyula az Értelmiségi Fórum alkalmából december 5-én közös nyilatkozatot írnak alá Csehszlovákia megszűnésének körülményeiről, amelyben kijelentik, hogy az önálló Szlovákia antidemokratikus folyamat eredményeként jön létre. 1992. december 10.: Pozsonyban a négy magyar politikai tömörülés megállapodik a politikai egyeztető tanács létrehozásáról. 1992. december 11.: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez intézendő nyilatkozatról tárgyal Pozsonyban a négy magyar politikai erő elnöke. A nyilatkozat azzal a kéréssel fordul az EBEÉ-ben résztvevő országok képviselőihez, hogy Szlovákia felvétele előtt mérlegeljék, mennyire tartja tiszteletben a helsinki elveket. 1992. december 16.: Strasbourgba utazik az MPP küldöttsége, valamint az Együttélés és az MKDM közös küldöttsége. A két küldöttség tájékoztatni kívánja az Európa Parlament és az Európa Tanács vezetőit a szlovák kormány nemzetiségi politikájáról és a magyarság helyzetéről.
