Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
A rendszerváltás éveinek kronológiája
1992. január 7.: Első ülését tartja a beneši dekrétumok felülvizsgálása céljából Václav Havel kezdeményezésére létrejött bizottság. A testületben helyet kapnak a magyar politikai mozgalmak képviselői is. 1992. január 8.: A korábban MKDM-EPM néven szereplő prágai parlamenti klub felveszi a Coexistentia nevet. Elnöke Mihályi Molnár László, alelnöke Bajnok István. 1992. január 16.: A Dél-Szlovákiába látogató Václav Havel Gútán találkozik több dél-szlovákiai város, Ógyallán az MKDM, Érsekújvárott a Csemadok és a Matica slovenská képviselőivel. 1992. január 18.: A Magyar Néppárt Komáromban zajló I. országos közgyűlése a párt elnökévé Popély Gyulát, alelnökévé Szőcs Ferencet választja. Az Együttélés Pozsonyban ülésező Intéző Bizottsága támogatásáról biztosítja a történelmi községnevek visszaállítására irányuló törekvéseket, a választási koalíció kötéséről tárgyalva pedig leszögezi, hogy „természetes szövetségesének” az MKDM-et tartja. 1992. január 20.: Pozsonyban tárgyalásokat folytatnak az Együttélés Intéző Bizottságának és az MKDM Elnökségének képviselői, amelyen kinyilvánítják a két mozgalom választási koalíciójának szándékát. 1992. január 22.: Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök Prágában fogadja az MKDM háromfős küldöttségét. Megbeszélésük témája a magyar oktatásügy helyzete, valamint az államjogi elrendezés kérdése. 1992. január 23.: A három magyar mozgalom képviselői a nemzetiségi adás kibővítésére vonatkozó javaslatokat nyújtanak át a Szlovák Televízió tanácsának. Javasolják többek között egy önálló szerkesztőség létrehozását, napi 10-15 perces magyar nyelvű hírközlés és heti 30-40 perces magyar nyelvű magazin sugárzását. 1992. január 25.: Dunaszerdahelyen tartja Vili. országos közgyűlését az FMK, amelyen új alapszabályt fogadnak el, s határoznak a mozgalom párttá alakulásáról Magyar Polgári Párt (MPP) néven. Elnökévé A. Nagy Lászlót választják, első alelnöke Tóth Károly, alelnökei: Világi Oszkár, Tóth János és Gémesi Károly, politikai szóvivője Gyurovszky László. A választásokkal kapcsolatban úgy döntenek, hogy koalíció kialakítása során elsőbbséget élvez a magyar mozgalmakkal kötendő szövetség. A Csemadok OV vezetősége Václav Havel dél-szlovákiai útja kapcsán levélben fordul a köztársasági elnökhöz, amelyben síkra száll a beneši dekrétumok eltörléséért. Az MKDM Országos Választmányának nagykaposi ülésén elfogadott határozat szerint az MKDM szorgalmazza a második világháború után a szlovákiai magyarságot alapvető emberi jogaiban sértő kollektív bűnösség elvének eltörlését, s elengedhetetlennek tartja a magyar kisebbség rehabilitálását. 1992. január 27.: Az SZNT ülésén leteszi a képviselői esküt a mandátumáról lemondott Görcsös Mihály helyére lépő Tarnóczy István (MKDM). 1992. január 29.: A Szövetségi Gyűlés új választási törvényt fogad el. A törvény értelmében a választásokon induló pártoknak vagy mozgalmaknak a parlamentbe jutáshoz továbbra is el kell érniük az 5%-os küszöböt, 2 vagy 3 párt koalíciója esetén azonban a küszöb 7%, 4 vagy több párt koalíciója esetén 10%. 1992. január 30.: Az Együttélés és az MKDM képviselői a František Mikloškohoz intézett levelükben a nyelvtörvény végrehajtását ellenőrző bizottság feloszlatását kérik az SZNT elnökétől. 451
