Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Bárdos Gyula
BÁRDOS GYULA 1958. március 15., Pozsony. Újságíró, politikus. A szenei magyar gimnáziumban érettségizett (1977), a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyarszlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1982), majd a Szabad Földműves szerkesztője, 1991-ben a Szabad Újság főszerkesztő-helyettese lett. 1992-1994 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, 1994-1998 között az MKDM parlamenti képviselője, 1998-2010 között a Magyar Koalíció Pártja képviselője és frakcióvezetője volt. 2010-ben az MKP Országos Tanácsának elnökévé választották.- Mondjál valamit a családi hátteredről!- Munkáscsaládból származom, ha lehet így nevezni. Bár nem teljesen igaz a dolog, mert édesapám tanítónak készült, de politikai okok miatt eltanácsolták őt a tanítóképző főiskoláról. Elkezdte, de soha nem fejezte be. 1920-ban született, és mindenképpen tanító akart volna lenni. Föl is vették őt a főiskolára, de, azt hiszem, egy vagy két szemeszter után eltanácsolták, mert politikailag nem tartották őt megfelelőnek. Konkrétan, mindig erősen magyar érzelmű volt, s ennek az érzelmének mindig hangot, nyomatékot is adott. Ismeretes, hogy elég komoly magyarellenes lépések történtek abban az időben, és mivel ő ezeket nem hagyta szó nélkül, ezért eltanácsolták őt a tanítóképző főiskoláról. Később a gabonatermesztő vállalatnál dolgozott Szencen, közgazdászként. De úgy közgazdászként, hogy soha nem volt közgazdász végzettsége. Ott volt hivatalvezető közgazdász, egészen haláláig, 1973-ig, amikor infarktus következtében meghalt. Édesanyám 1929-ben született, ő mindig háztartásbeli volt. Beteges volt gyerekkorától fogva, én nem nagyon emlékszem rá, mert kilencéves voltam, amikor meghalt. GOO - Mik voltak gyermekkorod meghatározó élményei?
