Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Végh László
meg az ekkori, ilyen-olyan történéseinek a dokumentálása, feldolgozása. Ez bennünk volt mint távlati cél. Ehhez még fontos adalék, hogy mielőtt fölvettek volna az egyetemre, abban az évben Laci már elsős volt a főiskolán, és ő JAlK-os volt. Duray volt ugye a JAIK elnöke, s Laci járt a klubba. 1967-ben volt a Ili. Nyári Művelődési Tábor Pincén. Én akkor épp érettségi után voltam, de Lacin keresztül ennek a szervezésébe már bekapcsolódtam. Duraynak mi voltunk Lacival a két segítője. Egy héttel előtte elmentünk Losoncra, ott aludtunk a Miklóséknál, aztán kimentünk Pincre, kinéztük a táborhelyeket. így kerültem én bele ebbe a mozgalomba. Jöttek az egyetemisták, elő volt készítve a tábor meg minden. Azon a nyáron százvalahány táborlakó jött össze az egész országból. Na és számomra abszolút meghatározó élmény, hogy tulajdonképpen akkor megismertem mindenkit, aki számított, Tőzsértől kezdve Szőcs Feriig, sőt magyarországiakat is. Ott ismertem meg Grendelt, Keszelit, ott volt mindenki, aki a szlovákiai magyar szellemi életben számított. Azóta is szoros barátság van közöttünk. Akkor jött elő a szlovákiai, felvidéki magyarság ügye meg ennek a dokumentációja, fehér foltjainak feltárása stb. Jöttek magyarországi kollégák, már végzős egyetemisták, Török Kati, Faragó Tamás, akik ma már mind-mind professzorok.- Ki szervezte meg a tábort, ki szervezte be az előadókat, azt nem tudod?- Duka Zólyomi Árpád meg Duray szervezték. Dukától, aki akkor még az Ady Endre Klub elnöke volt, kaptunk igazolványt a vasúttól, ami talán még meg is van. Félárú jegyekkel mentünk Losoncig. Pincről egy autóbusszal elmentünk Stószra, Fábry Zoltánhoz, Hanvára Tompa sírjához. Ezek számunkra ismeretlen vidékek meg témák voltak. Zirig Árpi, Kiss Miska is ott voltak, öt-hat évvel idősebbek, már tanítók voltak. Tőlük hallottunk először tényeket, történeteket a számunkra addig ismeretlen szlovenszkói magyar történelemből. Ott ismertem meg ezt a témát.- Ki fizette a tábor költségeit, hogyan volt ez az egész megszervezve?- Hát ezt nem tudom. De azt tudom, hogy a vizet honnan hordtuk, meg azt is tudom, hol vettük a húst meg mindent. Duray szülei főztek, de hogy ezt hogyan szervezték össze pénzileg, arról fogalmam sincsen. Szabó Gyulához elmentünk, vagy kijárt, naponta többször volt nálunk, beszélgettünk. Ezek számomra mind érdekes témák voltak. Szabó Gyula elmondta például a meghurcoltatásait meg ilyen sejtelmes, 50- es évekbeli történeteket. Ezek úgy bennem maradtak. Aztán felmentem Pozsonyba a szociológiára, amit tisztességesen végigjártam, mert az is érdekelt.- És a JAIK?- Ezek után én már úgy mentem föl a JAIK-ba, hogy már ismertem mindenkit, aki odajárt. A mai napig, ha bárkivel találkozol a pinciek közül, azok úgy ismerik egymást.- Mi volt a JAlK-ban?- A JAlK-ban aztán elkezdődött a konspiráció, Duray leváltása, azzal kezdtük, mikor Nagy Lacival visszajöttünk, 1967 őszén. 385 VÉGH LÁSZLÓ
