Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Liszka József
laanyagom össze is gyűlt a 80-as évek közepére. Ezeket már egyetemista korom óta gyűjtöttem. Emlékszem, egyszer a határon megkérdezte a magyar vámos, hogy mik ezek? Mondom, cédulák. Nyilván nem értette, miért is értette volna, hát egyenként átnézte őket. De becsületére legyen mondva, szépen, rendben vissza is adta őket. Szóval Zalabai Zsigának akkoriban, a 80-as évek derekán írtam egy levelet a Madáchba, hogy van egy ilyen 1000-1500 cédulából álló bibliográfiai gyűjteményem, és ha a Madáchnak lenne rá érdeklődése, akkor ki lehetne adni a szlovákiai magyarok válogatott néprajzi bibliográfiáját. A Zsiga azt válaszolta, mostani eszemmel tudom, hogy mást nem is várhattam, hogy köszöni szépen, nagyon örül ennek, de nem valószínű, hogy ez a Madách berkeiben menni fog. Én ennek ellenére továbbra is gyűjtögettem a kis cédulácskáimat, és valamikor 87-ben, a somorjai Honismereti Ház tízéves születésnapi ünnepségén, ahol ott volt a Zalabai Zsiga is, és többek között a Botľk Jano is, Botík arról beszélt a társaságnak, hogy egy szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát kéne összeállítani, éppen ideje lenne. És akkor a Zsiga mondta Botíknak, én nem voltam ott, hogy ilyen már van. Eszébe jutott, hogy én már két évvel ezelőtt ilyesmit írtam neki. És a Botík megkeresett, hogy tényleg van-e ilyen. Mondtam, hogy van. Akkor gyorsan kiadjuk, mondta. Csak hát én nem rendszeresen, módszeresen gyűjtöttem, hanem ami a kezembe akadt. Ki kellett gyorsan egészíteni, kompletizálni, hogy legalább az Ethnographia, a Hét, az Irodalmi Szemle stb. komplett feldolgozottságúak legyenek. Hogy a szlovák olvasó számára is használható legyen, az egyes címeket szlovákra fordítani. Abba a kötetbe 2000 körül van a tételek száma. A Szlovák Tudományos Akadémia, illetve a Csemadok KB közösen megjelentette. Akkor ismerkedtem meg Végh Lacival, Botík ismertetett vele össze. Végh Laci akkor a Csemadokban valami ellenőrző bizottság tagja vagy elnöke volt, már nem tudom. Valami pénzzel is rendelkezett, legalábbis oda tudott hatni, hogy legyen pénz. így aztán a kiadási költséget az akadémia meg a Csemadok közösen fölvállalta, és a szokásos stencilezett formátumban megjelent az első szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1986-tal bezárólag. 1988-ban jelent meg. Ebben a bizonyos Vasárnapi Új Szó-beli programcikkben a pontok között nekem szerepelt olyasmi is, hogy hát tudományos fórumok, évkönyv vagy valamilyen publikálási lehetőség. Addig az Irodalmi Szemlével próbálkoztunk, amiben olykor-olykor ilyen folklorisztikai témájú cikkeket el lehetett sütni, de komoly tudományos eredményeket nem lehetett publikálni magyarul Szlovákiában. És ehhez volt egy óriási előrelépés az Új Mindenes Gyűjtemény, ami lehetőséget adott legalább évkönyvszerű megjelenésre. Évente egy alkalommal, ha valakinek volt írása, az megjelenhetett.- Emlékszel arra, hogy ideológiai okokból maradt volna ki írás? 307 GON jr*"\- Én nem emlékszem. Talán valami dilettáns szöveg igen, de egyébként nem. Ilyen szempontból fontos volt az Új Mindenes Gyűjteménynek már maga a léte. Ezenfelül volt ugye a szerkesztőbizottság, ami nem tudom, a te ötleted volt-e, vagy kié? Ez egy félhivatalos, féllegális, félillegális dolog volt végül is. De miközben a szerkesztőbizottság a nevének megfelelő módon működött, amúgy egy tudományos szervező bizottságként is tevékenykedett. Kidolgozta a szlovákiai magyar tudományosság tervét, hogy mi mindenre lenne szükség. Most megint személyesen neked mondom, ha tetszik, ha nem, de mikor a legutóbbi fórumos értekezleten mondtad, hogy < \/M 00
