Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Kovács László - L. Juhász Ilona
kat. Csakhogy nem volt, aki kimenjen. Edit javasolta, menjek ki én. De mondtam, 249 hogy nem én vagyok illetékes, én csak egy kis szürke instruktor vagyok. A végén mégis úgy döntöttem, felszólalok, szégyenszemre ne maradjon ki a Csemadok. És egy darab papírra Edittel ott összehoztunk magyarul-szlovákul egy pár mondatos valamit. Mivel nagyon nem szeretek nyilvánosan szerepelni, megkértem, hogy legalább lelki támaszként jöjjön ki velem, enyhítsen a feszültségemen a jelenlétével. Úgyhogy a nagy tömegnek elmondtam szlovákul meg magyarul a szöveget. És hát utána nagyon jó érzés volt arra gondolni, hogy senki sem fütyült amiatt, hogy magyarul beszéltem, ugyanúgy megtapsoltak, mint másokat. Nacionalista megnyilvánulásoknak nyoma sem volt akkor.- Kik voltak a hangadók a városban? Minden városban voltak olyanok, akik az egészet mozgatták. Arra visszaemlékszel, hogy Rozsnyón kik voltak ilyenek?- Nagyon nehéz neveket felidézni, hihetetlen, hogy el tudja felejteni az ember a fontos dolgokat is! Volt ott például egy egyetemista srác, értelmiségi vonalon pedig Tököly Gábor és Edita Kušnierová művészettörténész, aki a műemlékvédelmi hivatalban dolgozott. Az az igazság, hogy nem tudok már visszaemlékezni a nevekre, meg aztán ezek az emberek fokozatosan kikoptak a politikából, és 1990-ben el is költöztem Rozsnyóról.- Ez volt az első nagy tüntetés. Volt több ilyen tüntetés is?- Igen, ez rendszeresen folytatódott. Közben gyűjtöttük az aláírásokat az FMK és a VPN követeléseinek a támogatására. Ezzel kapcsolatban azért el kell mondanom, hogy mikor ezt követően volt Csemadok járási elnökségi ülés, javasoltam, hogy jó lenne, ha a sajtó útján mi is nyilatkoznánk, mármint ha a Csemadok írásban is közzé tenne egy nyilatkozatot. Azt mondták, nincs értelme, fölösleges, mert már állást foglaltunk az általános sztrájk napján. Én ezt alibizmusnak éreztem. Úgy gondoltam, fontos lenne, hogy maradjon írásos nyoma is a dolognak. Ilyen ügyekben nem szabad totojázni, vagy azonosulunk valamivel, vagy nem.- És felülről nem kaptatok Pozsonyból Csemadok-vonalon valami instrukciókat?- Nem, nem kaptunk instrukciókat. Akkor senki sem tudta nagyon, hogy mi legyen, mindenki azt tette, amit jónak látott, s néhány személy kiváró álláspontra helyezkedett. Meg aztán nemsokára az amnézia tünetei is feltűntek.- Mit értesz ez alatt? Magyarázd meg ezt az amnéziát!- A sok rablóból pandúr lett, szóval ilyesmire gondolok. Hogy például Rozsnyón azok tépték el a leglátványosabban a pártkönyvecskéjüket, akik hasznot húztak a hatalomból. Szóval nagyon megszaporodtak az 1989 előtti ellenállók, mint a partizánok 1945 után. De még visszatérve a járási bizottság elnökségi ülésre, az előbb említettem, hogy ott felszólaltam, hogy jó lenne, ha a Csemadok írásban is állást foglalna a változások mellett. És ott, azon a járási bizottsági elnökségi ülésen írattam alá azt az ívet, a támogatási nyilatkozatot az FMK és a VPN politikája mellett. Szörnyen meglepődtem, mert csak Gordon Laci írta alá. No meg persze Fábián . JUHÁSZ ILONA
