Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Kovács László - L. Juhász Ilona

L JUHÁSZ ILONA

I960, március 18., Rozsnyó. Néprajzkutató. 1979-ben érettségizett a rozsnyói gimnázium magyar tagozatán, majd 2004-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakos okleveiet szerzett. 1986-1990 között a Csemadok rozsnyói járási titkárságán dolgozott, majd 1994-ig az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994-1997-ben a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának munkatársa, 1991-1998 között a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára volt. 1997- től a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának etnológusa.- A beszélgetés elején mondjál arról valamit, hogy hói születtél, milyen családból származol, mit adott neked az a hely, ahonnan elszármaztál.- Rozsnyón születtem a kórházban, de a szülőfalum Rudna, ilyen értelemben rudnai születésű vagyok. Rudna négy kilométerre lévő település nyugati irányban Rozsnyótól. Ez egy bányásztelepülés, én is egy bányászcsaládból származom. Édesapám a helyi bányában dolgozott egészen nyugdíjas koráig. A faluban lényegében kettős életmódot folytattak, a jobb megélhetés érdekében a bányászok egy része földműveléssel és gyümölcstermesztéssel is foglalkozott, ami azért, gondolhatod, nagyon megterhelő volt.- Mikor gyerek voltál, éltek még a bányászhagyományok? Mindennapos volt, hogy a bányában dolgoznak az emberek?- Mindennapos, a falu életében a bánya nagyon meghatározó volt. De nemcsak rudnaiak dolgoztak itt, hanem a környező falvakból is, főleg Kőrösből és a szomszédos Rekenyújfaluból, ami már szlovák település. Rudna ugyanis a szlovákmagyar nyelvhatáron fekszik. A bánya a nyolcvanas évek elejéig működött, akkor megszüntették a rudnai bejáratot, mert a föld alatt már nagyon messzire esett a

N00