Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Grendel Lajos

- Ha már említetted az Együttélés-MKDM-et, te hogyan élted meg azt, hogy 89 végén elkezdett hasadni a magyar érdekképviselet, amit te mint liberálisan gondolkodó ember valószínűleg természetesnek tartottál. Te, akit a Csemadokhoz is szoros kapcsolat fűzött, hogyan láttad ezt? Zavart téged ez a történet?- Zavart. Nekem az volt a véleményem, hogy rendben van, legyenek más mozgalmak, legyenek más pártok is, de legyen egy nemzeti minimum. Ha már ezeregy kérdésben teljesen más is a véleményünk, legalább ebben a nemzeti minimumban, tehát abban, hogy melyek az alapvető stratégiai érdekei a szlovákiai magyarságnak, legalább ebben egyetértsünk. Függetlenül attól, hogy milyen a világnézetünk és hívők vagyunk-e vagy nem vagyunk hívők. Ez az, ami sajnos, nem jött össze. Hogy kinek a hibájából, azt már nem az én dolgom megítélni, mert én 90-től kezdve, de főleg 91-től ritkábban vettem részt a napi politikában.- Amikor 1990 februárjában kooptált képviselőként be lehetett kerülni a parlamentekbe, tehát a prágaiba meg a pozsonyiba, akkor az FMK jelöltjeként a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője lettél. Ez azzal is járt, hogy öltönyt kellett fölvenni, jól nevelten be kellett ülni a padsorba. Olyan értelmiségiként, aki addig inkább kávéházakba járt, mint hivatalos helyekre, hogyan élted ezt meg?- Ha azt mondanám, hogy szenvedtem tőle, az túlzás lenne, de nagyon nem rám szabott feladat volt. Le is vontam belőle rögtön a tanulságot. Mert ugye júniusban voltak a választások, és amikor összeállították a VPN-FMK listát, engem hosszú ideig győzködött Fedor Gál, hogy igenis kerüljek olyan helyre, ahonnan be lehet jutni. Én meg azt mondtam, az istennek se! Aztán született egy kompromisszum, hogy feltettek ugyan a listára, de olyan helyre, ahonnan biztosan nem jutok be.- De fél évig mégis képviselő voltál...- Ez csak néhány hónap volt, február, március, április...- Tettél valami érdemlegeset?- Nem, semmilyet, semmilyen történelmi tett nem fűződik a nevemhez. Hogy mekkora bohózat egyébként a parlament, azt viszont megtapasztalhattam.- Még egy dolgot talán. Abban az időben vetődött fel a Jókai Egyetem ügye. Ha jól tudom, te az oktatási bizottságnak voltát a tagja. Biztos besoroltak téged is valami bizottságba.- Én, hajói emlékszem, a kulturális bizottságban voltam.- De az egyetem ügye fölvetődött, emlékszel rá? Ez váltotta ki az első komoly szikrákat magyar-magyar viszonylatban.- Nem, erre nem emlékszem. Dereng valami, hogy volt valami sajtópolémia is az Együttélés és az FMK között ez ügyben, de a részletekre már nem emlékszem.

139

GRENDEL LAJOS