Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Agárdy Gábor

ók. Püspöki felhívás is jött, hogy alakítsunk magyar szekciót, szlovák szekciót. Mi akkor nagyban nekiláttunk ezeknek a kereszténydemokrata kluboknak a szervezéséhez, amiben központi szerep jutott Rajczynak, aki járta az országot. És ez addig ment, míg aláírásgyűjtéssel megalakult a párt. Március 17-én 1990-ben volt az első kongresszusa Pozsonyban. Azt hiszem, a Csemadok-székházban volt. Eljött Hamerlik Rudolf is, aki már akkor a KDH-ban politizált. Ott, a kongresszuson dőlt el, hogy most ez a társaság, amelyik magyar keresztény politizálást akart folytatni, része marad-e a KDH-nak valamilyen szekcióként, vagy pedig új pártot alapít. Hamerlik Rudi ott győzködött minket, hogy a KDH-n belül kell menni, hisz a keresztények közösen kéne hogy menjenek. Mivel jöttek a választások, a KDH már készült a programjaival. És már akkor eljutott hozzánk pár szórólap, amelyekből egyértelműen kitűnt, hogy a KDH felső vezetése nem egy magyarbarát társaság. Eléggé kemény nacionalista hangot ütöttek meg. Ezt mi ott, a kongresszuson Csáky Palival el is mondtuk. Mi voltunk ketten azok, akik legjobban ellene voltunk annak, hogy beolvadjunk a KDH-ba. És döntött a kongresszus, s akkor lettem én elnökségi tag, Janics lett az elnök, Rajczy lett a főtitkár. És így húztuk ki aztán egészen a választásokig.- A KDH részről érkezett erre valami kritika?- Nem tapasztaltunk, sőt mintha örültek is volna neki.- Szencen volt valami együttműködés a két párt között?- Szencen a KDH-val mindig korrekt volt a kapcsolat. Sokszor más politikai nézeteket vallottak, de a kapcsolat velük a mai napig is korrekt. Nem lehet semmi olyat mondani, hogy alánk vágtak volna vagy keresztbe tettek volna. Azt nem lehet mondani.- Az első szabad választásokon mégsem önállóan indult a párt, hanem koalícióban az Együttéléssel.- Igen koalícióban indultunk az Együttéléssel.- Ön szerint mi döntött az Együttélés mellett? Az FMK-sok mért nem voltak jó partnerek?- Az FMK-sok egy kicsit talán túl rózsaszínben látták a világot, és túlságosan bíztak a polgári társadalom létrejöttében. Mi meg a KDH fölső vezetése, majd a Szlovák Nemzeti Párt tevékenységét látva azt mondtuk, hogy azért nem oda Buda, az nem megy olyan gyorsan. Próbáljunk meg koalícióban indulni, fölösleges és kár volna a kisebbségi magyarságot szétverni. Ez volt a fő ok. Ezért nem lehet ma sem Szencen két-három vagy több pártban gondolkodni. Lehetne gondolkodni polgári körökben vagy valami hasonló módon, ahol a liberális, keresztény, népnemzeti vagy más szárnyak tudnának eszmeileg versenyezni. Amúgy Szencen, úgy hiszem, sohasem alakult ki FMK-s alapszervezet.- Az 90-es választások nyomán ön az MKDM színeiben bejutott képviselőként a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Nemcsak Önre érvénes, hogy tulajdonképpen politikai