Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gál Milán
GÁL MILÁN- Igen. Ez aztán úgy jött, végeredményben az lett mondva, s ezt már csak illusztrációként említem, hogy most már nem hagyhatsz itt bennünket. Én is irányítottam ezeket a folyamatokat, s akkor most már ténylegesen is vegyek részt benne. Feladtam az állásomat az előző munkahelyemen, a számítóközpontban, s 91 májusában kerültem a körzeti hivatalhoz mint körzeti ellenőr vagy ilyesmi. Akkor is arra törekedtem, hogy funkcióm csak a harmadik vonalban legyen, ne az irányításban. Aztán az idő úgy hozta, hogy a körülmények hatására az elöljáró helyettese lettem.- Maradjunk 1990-nél. Említettük már, hogy hosszú évtizedek után akkor voltak az első parlamenti választások. Ebből te hogy vetted ki a részedet? Szervezted a kampányokat, illetve indultál mint képviselő, akár önkormányzati, akár parlamenti listán?- Igen. Akkoriban már megalakult a többi szlovákiai magyar párt, mozgalom is, azt hiszem az MKDM, az Együttélés is bontogatta a szárnyait. Az első választásokon koalícióba léptünk velük. Megírtunk egy koalíciós szerződést, és közös listát állítottunk föl Ipolyságon, közös polgármesterjelöltünk is volt. A környéken nem mondhatnám, hogy nagy szervezőmunka folyt volna. Nem volt időnk se, el voltunk foglalva a saját ügyeinkkel, mert hát ezt csak pluszként, nem főfoglalkozásban, hanem a szabad időnk rovására csináltuk. Ezért nem volt időnk, hogy még nagyobb méretekben, szisztematikusan szervezzük a környéken az eseményeket. Volt ilyen, de nem rendszeres, hanem egyedi módon vagy csak esetenként. A választásokra közös listánk volt a másik két magyar mozgalommal, és ez abszolút többséget jelentett a helyi képviselő-testületbe.- Jelöltetted te is magad?- Igen, bekerültem a képviselő-testületbe és a szűkebb, úgymond tanácsba, a városi önkormányzat tanácsába. Azt hiszem, ma is működik egy ilyen szűkebb testület. Volt egy érdekessége a dolognak, ugyanis én ma is úgy érzem, hogy a koalíciós partnereink elszabotálták a polgármester-jelöltünket. Nem tudom, említettem-e, hogy a mi jelöltünk akkor vereséget szenvedett. Egy független jelölt lett a polgármester (dr. Zsolnay Ernő - a szerk.), ő a jelenlegi is. Ezt akkor is, és most is úgy érzem, hogy a koalíciós partnerek szabotálták el, tehát nem teljesítették a vállalt dolgokat, és a közös jelöltet nem támogatták.- Mi lehetett ennek az oka? Csak azért, mert FMK-s volt, vagy a személyével kapcsolatban voltak kifogásaik?- Azért, hogy ő legyen a jelölt, hosszú csatározások voltak, de úgy emlékszem, a többi jelölttel kapcsolatban is kemény viták folytak. Bennem egy kicsit rossz szájízt hagyott a dolog, már akkor is szinte öltük egymást. Nagyon nagyok voltak az ellentétek, és a számok tükrében mindenki a legtöbb helyet akarta megszerezni, stb. Mi természetesen a súlyunknak megfelelően nem akartunk kisebbségben maradni, s úgy éreztük akkor is, hogy azok az emberek, akiket felvonultattunk, akiket próbáltunk jelöltetni, olyanok ellenében maradtak ki, akik a helyüket, amint azt az idő is 102 - Ha jól emlékszem, te is vállaltál valamilyen funkciót.
