Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Csala Kornélia

-Volt olyan kérdés, hogyan lehet leváltani az igazgatót. Hogyan szervezzék meg 83 ezeket a leváltásokat. A falvakból jöttek a kérésekkel, hogy menjünk gyűlést tartani, mert ők is változást akarnak. (...) A legtöbb kérdés a munkahelyi változásokkal és a vagyonjogi sérelmekkel kapcsolatban volt. Volt egy másik nagyon fontos probléma. A mai napig nem tudom megérteni, miért nem vettek róla tudomást a pozsonyiak, pedig Nagy Lacinak személyesen magyaráztam el telefonon. Rengeteg panasz gyűlt össze az elhurcoltak részéről nem a politikai foglyok, hanem a „mályenkij robot” túlélőitől. A panaszosok jöttek a VPN-be is és hozzánk is. léo Tiborral gyűjtöttük ezeket a panaszokat, rengeteg volt itt keleten.

Nyugaton nem értették meg. Aztán később a választási kampányban ezt az Együttélés használta ki. Pedig először mi gyűjtöttük össze az adatokat, és mi kezdeményeztük a VPN-el együtt, hogy a felsőbb szervek is foglalkozzanak az üggyel. Mikor megjelent az Új Szóban, hogy csak az Együttélés tudja ezt orvosolni, akkor én újra kértem A. Nagy Lászlót, hogy tiltakozzon. Itt keleten a választók nagy részét ezzel fogta meg az Együttélés. Rengeteg embert érintett. (...)- Hogy látta az FMK fölbomlását a nagygyűlések után, tehát ahol az egyetértés uralkodott. Mi volt az a döntő mozzanat, ami kiváltotta az emberekből, illetve kik voltak, milyen formában, párttagok, nem párttagok, akik úgy gondolták, hogy egy másik magyar mozgalmat vagy pártot kell létrehozniuk?- Szerintem főleg a volt párttagok követelték. Én legalább is azt láttam, hogy amikor kimentünk gyűlésre még Királyhelmecre is, ott volt Világi Oszkár, Tóth Károly és még valaki. Ismertem azokat az embereket személyesen, és főleg azok követelték, akik párttagok voltak, no meg Gyimesi. Az ŠtB és a volt kommunista párttagok követelték, hogy egy pártot kell alapítani, valami mást. Hiába próbáltam a volt tanáraimmal is beszélni, kijelentették ugyan, hogy egyetértenek az FMK alapszabályával, hogy ez mind szép, de nem elég a mozgalom, kell egy párt, egy másik párt, mert ez nem elég magyar. Már akkor valaki irányított, szerintem, meg kell csak nézni, hogy kik írták alá a felhívást az Együttélés alapítására. Ott két vadász szerepel, mindkettő neve a listán van. A harmadik Duray volt. Hárman írták alá. Mikor ezt megláttam, nagyon sok embernek meg- v mondtam, hogy már elegem van belőle és remélem nekik is, hogy vadászatokon döntsék el a sorsunkat. Most már mi akarjuk kézbe venni, ne pedig újra a vadászok döntsenek. Döntögették eléggé a pártállam alatt vadászatokon a sorsunkat. Én így láttam ezt az egészet.- Helyi szinten a Csemadok az Együttélés Politikai Mozgalom megszervezése mellett állt ki? Vagy csak néhány személy?- A Csemadok itteni vezetése az Együttélés Politikai Mozgalom megszervezése mellett állt ki testületileg átadva a névsort. Sőt azt akarták, hogy a Csemadok alakuljon át párttá. Duray január elején volt itt kb. 13-14-én. Mennie kellett volna találkozóra Prágába a volt Chartásokkal, és ahelyett, hogy oda ment volna, eljött ide, természetesen nagy ovációval fogadták. Először én is lelkesedtem.

Durayt ismertem az abarai táborozás óta, tehát 1966-tól, és tudtam róla azt, amit akkoriban tudni lehetett. Az FMK is őt kereste meg legelőször, és azon gondolkoztam, hogy nem lenne-e jobb csakugyan együtt maradni, nem lesz-e még-CSALA KORNÉLIA