Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
A rendszerváltás koreográfiája
helyett 20%-os részarányuktól teszi függővé, s azt is leszögezi, hogy az állami szervek és önkormányzati szervek dolgozói nem kötelesek ismerni és használni a nemzetiségi kisebbség nyelvét. Nem tartalmazza azt a rendelkezést sem, hogy a 20% fölötti nemzetiségi lakossággal rendelkező helységekben a helységnevek, utcanevek, földrajzi nevek és intézménynevek feliratozása többnyelvű lehessen. A magyar képviselők közül 18 megszavazza a törvényjavaslatot, 4 ellene szavaz, 2-en tartózkodnak. 1990. október 31.: A szlovákiai körúton tartózkodó Václav Havel Pozsonyban fogadja az Együttélés és az MKDM, majd az FMK küldöttségét, s meghallgatja tájékoztatásukat a nyelvtörvény elfogadása kapcsán kialakult helyzetről. 1990. november 3-4.: A CSKP XVIII. kongresszusa olyan új szervezeti szabályzatot fogad el, amely a pártot Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, illetve Szlovákia Kommunista Pártja szövetségévé alakítja át. 1990. november 5.: Az Együttélés Intéző Bizottsága diszkriminatívnak és jogsértőnek minősíti a nyelvtörvényt. 1990. november 7.: Zalabai Zsigmond irodalomkritikus, egyetemi oktató és Presinszky Lajos helytörténész felhívást tesz közzé az Új Szóban egy Bibliotheca Hungarica néven alapítandó magyar nemzetiségi központi könyvgyűjtemény létrehozására. 1990. november 8.: Az FMK Politikai Testületé állásfoglalást ad ki a nyelvtörvény elfogadása után kialakult helyzetről, amelyben a koalíciós változat elfogadását a nacionalista erők vereségeként értékeli. 1990. november 12.: Az SZNT Nemzetiségi, Etnikai és Emberjogi Bizottsága a kétnyelvű feliratok használatával kapcsolatban a magyar képviselők ellenkező álláspontja ellenére arra a megállapításra jut, hogy a nyelvtörvény értelmében mindenütt el kell távolítani a kétnyelvű utca- és helységnévtáblákat. 1990. november 18.: Megalakulásának első évfordulója alkalmából Dunaszerdahelyen tartja VI. ünnepi közgyűlését az FMK. 1990. november 22.: A magyar mezőgazdasági sajtó, szakkönyvek és ismeretterjesztő kiadványok gondozása céljából megalakul Pozsonyban a Gazda Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó Kft. Elnöke Klamarcsik Mária, főszerkesztő-igazgatója Haraszti-Mészáros Erzsébet. 1990. november 23-24.: A rendszerváltás utáni első helyhatósági választásokon a cseh országrészekben a PF, Szlovákiában a KDM végez az élen a VPN és az SZLKP előtt. A magyar mozgalmak közül az Együttélés 2416 képviselői és 102 polgármesteri, az MKDM 1153 képviselői és 35 polgármesteri, az FMK 482 képviselői és 27 polgármesteri helyet szerez. 1990. december 1.: Hunóík Péter a prágai Köztársasági Elnöki Iroda munkatársa, a köztársasági elnök nemzetiségügyi tanácsadója lesz. 1990. december 9.: Pozsonyban megtartja alakuló közgyűlését a Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága. 1990. december 10.: Az SZNT Elnöksége 22-fős bizottságot hoz létre azzal a feladattal, hogy felügyeletet gyakoroljon a nyelvtörvény alkalmazása és betartása fölött. A bizottság elnöke Ivan Brndiar (Demokrata Párt). 1990. december 12.: A Szövetségi Gyűlés elfogadja az ún. illetékességi alkotmánytörvényt. A törvény értelmében a nemzeti kisebbségeket és az etni-797 KRONOLÓGIA
