Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Bugár Béla

tudna beszélni, aki valójában az egyik szülőatyja volt a Reménynek. A szlovák pa- 73 pok részéről, sőt a Čarnogurskýék részéről is elhangzottak olyan vélemények, hogy miért kell magyar vonalon is ügyködni. Tehát ezek voltak az első jelei annak, hogy hoppá! Senki nem gondolt arra, hogy ebből probléma lehet, hogy valaki szlo­vák meg magyar, hanem az a kezdetleges ováció, az a hurrá hangulat, hogy most van lehetőség változtatni, akkor gyerünk, nyomjuk azt a szekeret, de gyorsan és közösen. Igen a szekeret lehet nyomni, de ha valaki oldalról akarja nyomni, ott gond van, csak a szavazatok érdekli őket. Gyertek, csak ne magyarkodjatok!- Előtte már valaki leült tárgyalni?-Persze. Janics Kálmán, Szőcs, hajói tudom, és hajói emlékszem, Rajczy. Ez még a közgyűlés előtt volt. Szlovák részről a Čarnogurský volt ott és Mikloško. Azt tudom, hogy a mieinknél ez nagyon mély sebet ejtett, mert várakoztatták őket egy olyan helyiségben, azt hiszem itt valahol már a KDH-ban, egy olyan he­lyiségben, ahol egyetlen szék nem volt, és aztán nem tudtak megegyezni. Arról volt szó, hogy akkor most hogyan, tehát beindult a magyarlakta vidékeken is a kereszténydemokrata klubok alakulása, és milyen szerepet szánnak nekik, szó­val nem bírták megérteni, hogy miért kell ennek külön szerepet szánni, a ma­gyaroknak. Nem értették meg a problémának a lényegét.- Tehát azt akarták, hogy az ő részükről felvázolt koncepciókat, célkitűzéseket a magyarok is támogassák.- Igen. Azzal, hogy se a vezetőségben, sehol nem lesz ember.- Volt erre igény konkrétan, hogy a vezetőségbe is valakit...-Akkor, amikor ez a beszélgetés volt, vagy várakoztatás, akkor már egyértelmű volt, hogy ebből nem lesz semmi. De azt tudom, hogy Hamerlik Rudolfot - ké­sőbb felkerült a KDM listájára is, sőt parlamenti képviselő lett belőle - azzal bíz­tak meg, hogy itt a magyarok felé a későbbiekben közvetítő legyen. De ez nem működött.- Nem bíztak Hamerlikban?- Nem, nem a Hamerlíkkal volt a probléma, a probléma a KDH-val volt. Tehát a KDH hozzáállása, egyáltalán a kisebbségi dolgokhoz, az a vélemény is, hogy mi­nek kell itt még külön magyarnak is lenni, hogy keresztények vagyunk, az a fon­tos. Azt hiszem, ma már ők is belátták, hogy ez nem így működik.- Milyen alapon esett Hameri ikra a választás?- Ezt nem tudom megmondani, lehet, hogy voltak már korábban valamilyen kap­csolataik.- Tehát az első ilyen találkozó nem volt sikeres, aztán a KDH kongresszusán ki­derült, hogy.... BUGÁR BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom