Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Takács János†
TAKÁCS JÁNOS 698 voltak megfelelőek, azokat ki kellett onnan szűrni, és újakkal kellett feltölteni. Erre volt törvény adta lehetőség, de már nem tudom, melyik dátum volt az, csak azt tudom, hogy aztán Márton Béláékkal összehoztunk egy nagygyűlést a városban. Béla meg én moderáltunk, szlovákul és magyarul. Ott hangzott el, hogy Füleken is szükség van az úgynevezett MsNV átalakítására, valamiféle konszenzussal. Akkor került be Hámori az önkormányzatba. Meg még páran, de nem sokan kerültek be. A legnagyobb pechje az egésznek az volt, hogy a három fő góré közül, Kasza, Pál és Hudák közül, ki maradjon. Na most törvényes időn belül mi ezt megtettük, és úgy vélekedtünk a dologról, hogy nem sok vizet zavarnak ott azok az emberek, amúgy sem nagyon jártak. És akkor került be, Agées József meg Ambrúšné is az önkormányzatba. A legnagyobb kérdés aztán az volt, hogy ki legyen az elöljáró, és itt Kasza Tibinek nagyon nagy érdeme van, hogy akkoriban bekerült oda az Agócs József Hudák helyére, és nem került be elöljárónak Ambrúšné. Annak a vizsgálatnak a tárgya többek között ez is volt. Az volt az egyik vádpont ellenünk, hogy Ambrúšnét nem választották meg elöljárónak. Ezt próbálták egy héttel a parlamenti választások előtt kivizsgálni. Jött két úr a belügyminisztériumból. Ennyi, azt hiszem. Én amikor erről értesültem (mert minket felszólítottak, hogy ellenünk is vannak vádpontok), akkor szóltam Tóth Karcsinak. Ő volt akkor az FMK elnöke, és jött Csekes Erikával. Ennek az egésznek a legnagyobb csattanója az volt, amikor bejelentették, hogy Ludmila, a mostani elöljáró asszony is részt vett azon a gyűlésen, ahol döntöttek arról, hogy ki legyen a titkára a Füleki Városi Nemzeti Bizottságnak. S akkor Ľudmila megdöbbenten azt mondta, hogy „Én? Hát mutassátok már meg, hogy hol írtam én alá?” Nézi a papírt: „Hát ez meg a Maticának a gyűléséről van, ez az aláírás! Semmi köze sincs az egész dologhoz!” Úgyhogy leégtek mind az összes vádponttal, és aztán ad acta került ez a dolog. A március 15-ével kapcsolatban az volt a vád, hogy ez nem volt engedélyezve. Az iskolában, tehát zárt területen volt ez az egész dolog, nem kellett hozzá engedély. Ezt is elfogadták. Maga a vizsgálóbizottság nem volt rosszindulatú, de rossz szájíze volt az egész dolognak, mert úgy éreztük, hogy akkor suhintott meg bennünket először a VPN ellenszenve.- Akkor ebből az tűnik ki, hogy Füleken akkoriban voltak ellentétek szlovákok és magyarok között. Tehát ez az eufória így ért véget, ilyen nemzeti dologgal?- Igen. A gimnázium volt az első hadszíntere ennek a dolognak. Fehér Lacit teljesen kiütötte ez, valamint Ambrúšnénak a provokálása. Elmondok egy sztorit Ambrúšnéval kapcsolatban. Ambrúšnénak az ura (nem tudom .honnan került ide ez az asszony, én úgy értesültem annak idején Borian Mikitől, hogy tiszta szlovák) hozott ide valami ŠtB-cskát Kassáról. Azzal dicsekedett, hogy ő az ŠtB-ben írnok volt. (...)- Kanyarodjunk vissza talán ahhoz a 89 teléhez, vagyis hát decemberéhez! Az érdekelne még, hogy hogyan történt a tagok beszervezése az FMK-ba? Mondta, hogy decembertől már...- Nem, ott teljes tagság volt, amikor már én odamentem. Az iskolában volt az első gyűlés. Ezt Bolia Karcsi és Varga Attila szemtanúként bizonyíthatja, ők ott voltak, ők ott léptek be; a zöme ott lépett be. Nem kellett ezt itt szervezni. (...)
