Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Sidó Zoltán

mi Kürtön laktunk, de Kürtön 49 szeptemberében még nem jött létre a tagozat. 573 Ha ismered ezt a történetet, hogy a törvény kimondta, hogy csak a nem teljes szervezettségű, értsd alatta kis település szlovák iskoláin engedélyezték a magyar tagozatot, ha 30 szülő írásban adja a csendőrség előtt, hogy a gyereke oda járhat. Az akkori Érsekújvári járásban egyedül Andódon alakult iskola, nagy településeken nem alakulhatott. így csak 1950-ben alakult magyar iskola Kürtön.- Addig szlovákba jártál?- Mint mindenki más. Két lehetőség volt. Ignorálni a szlovák iskolát, nagyon sokan nem jártak elsőbe, másodikba. Aztán egyből jöttek harmadikba, ha kaptak engedélyt. (...)- Térjünk át a középiskoládhoz, a gimnáziumi éveidhez. Milyen volt akkoriban Érsekújvár? Milyen város volt?-Szétbombázott... Újvár parasztváros volt, de a szőnyegbombázás ezt nem vette figyelembe. A város több mint egyharmadát a földdel tette egyenlővé, így azután, mert kérdésedre azt mondtam, hogy lebombázott város, bombatölcsérek szanaszerte a városban, a vasútállomás provizóriumban működött, az utakat megrongálták. A másik dolog: nagyon sok embert kitelepítettek Magyarországra, Tótkomlós és Békéscsaba környékére, nagyon sokat elvittek Csehországba, a Szudéta-vidékre, s helyébe nagyon sokan jöttek azután az első iparosítás idején, az 50-es évek elején. Hát a hivatalnokok Nyitráról jöttek, Nyitra akkor kerületi székhely volt. Nyitráról, Nagysurányból, Komjátról, Tótmegyerről jöttek a hivatalnokok családostul. (...) A háború után tehát egy tönkrebombázott porfészek volt Újvár, megcsappant magyar lakossággal. Egy iskolája megmaradt.- Általános iskolája is lett?-Persze, rögtön. 1950-ben. Sebestyén József, majd Pecho Lajos, majd Bánó Ernő irányításával magyar iskolája lett, magyar gimnáziuma, a közgazdasági középiskolának magyar tagozata volt Újvárban. Diákváros volt azelőtt is, amellett, hogy parasztváros, és a háború utáni években is diákváros maradt. (...)- Mai szemmel nézve, hogyha visszatekintesz, milyen tudást kaptatok? Például ez a tudás elég volt-e neked az egyetemi felvételihez?-Az akkori követelményrendszernek megfelelt. Az újvári gimnázium semmivel sem volt rosszabb, sőt, (...) a kemény, jó gimnáziumok közé tartozott. Sokan végeztek. Mondjuk osztálytársaim közül, ha most hirtelen csak mondom, Vas Ottó magyarorosz szakot végzett, Jalec Ede magyar-testnevelés szakot, Valkó Béla azóta már, hacsak nem ment most nyugdíjba, mert az orvosi kar elvégzése után még Budapesten baleseti sebészetet végzett, és a galántai kórházban volt főorvos, most nem tudom, Polák Pista jogi karon végzett. Akkor elég sokan végeztek pedagógusként, vagy az úgynevezett felsőbb pedagógiai iskolán, ez a Duna utcán volt, négyszemeszteres. Szegi Vilma, Csanda Erzsi, Szendi Vilma, és még páran. Elég sokan végeztünk ilyen-olyan-amolyan karon. Rögtön az érettségi után, vagy nem rög-N