Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Öllös László
- Kis Jánost szoktam általában megkeresni, Törzsök Erikát, de leginkább Kis Jánost. Hát orientálódott az ember egy-két hosszas beszélgetés révén.- Te a Beszélőben, ez egy szamizdat folyóirat volt, ha jól tudom, publikáltál is.- Publikáltam, de korábban, akkor még mások voltak a viszonyok, egy-két évvel korábban volt még. Amikor én abba publikáltam, akkor még úgy gondoltam, hogy az életem a régi rendszerben fog eltelni. Gyorsan ért engem a rendszerváltás.- Mondanék néhány nevet: Doležal, Mandl. Mennyire voltál ezekkel kapcsolatban?-Teljes mértékben. A Doležal-féle találkozón ott voltam Csehországban, de még ezek is csak arra irányultak, hogy valamiféle közvetlen kapcsolatot vegyünk fel a Chartások valamelyik csoportjával.- Hogy valósult meg ez a találkozó?- Elkapott a Grendel Lajos, és azt mondta, kapott egy megkeresést prágai Chartások részéről, és együttműködnének itteni magyarokkal, értelmiségiekkel, és hogy el kellene menni, meg is beszéltek egy találkozót Prágában. És akkor öszszeszedelődzködtünk, elmentünk.- Kik mentek el?-Grendel Lajos, Balia Kálmán, én, egy magánlakáson találkoztunk, nagyot beszélgettünk, általában a kialakult helyzetről, majd megállapodtunk abban, hogy ezek a találkozók rendszeresek lesznek. Ekkor már az volt a véleményünk, hogy talán még a Husák-rendszer is elkezd gyengülni, van valamilyen esélye. Elhagytuk a házat, megálltunk pacallevest enni egy kocsmában, aztán megállt egy rendőrautó, kiszálltak belőle a rendőrök, berontottak a kocsmába és csak bennünket igazoltattak, tehát nyilvánvalóan tudtak mindenről, vagy lehallgatták az egészet.- Ez mikor volt, tudsz mondani hónapot?- Nem, talán 89 őszén, nem, ez sokkal korábban volt. Ezeknek nincs közvetlen közük a forradalomhoz. Áttételesen mindennek van, az egész ellenzéki dolognak, amiről eddig beszéltünk, persze hogy van köze, de közvetlenül nincs köze.- Valamiféleképpen célirányos volt?-Természetesen, de azt a végkövetkeztetést, hogy ettől a rendszer össze fog dőlni, vagy ilyen hasonlótól, ezt nem vontam le, hiszen az ilyen kapcsolatok léteztek ezelőtt is. Ellenzék gyakorlatilag a 70-es évektől volt, Magyarországon is és Lengyelországban is. Igazából azokban az intenciókban gondolkodott az ember, hogy miként lehet bizonyos ügyekben valamiféle ellensúlyt képezni a rendszerrel szemben. Bizonyos dolgokat esetleg megakadályozni, más dolgokat kezdeményezni, bizonyos gondolkodásmódokat, struktúrákat éltetni, ehhez kapcsolódott például az én személyes szándékom, hogy a magyarországi szabadegye-495 ÖLLÖS LÁSZLÓ
