Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Öllös László
-Akkor én a járási pionírházban dolgoztam. Ott szereztek nekem állást a szüleim.- Hol dolgoztál?- Mit csináltál?- Semmit, ott nem kellett csinálni semmit. Olvasni lehetett. Bement az ember, kapott valamilyen alacsony fizetést, és érdemben nem volt munkája. Időnként kapott valamit, berakosgatni ezt-azt ide-oda, amoda, és kész. Aztán dolgoztam több más helyen is. Dolgoztam Somorján rövid ideig a pincér-szakács internátusbán nevelőként. Ez is olyan állás volt, hogy rengeteget lehetett olvasni, mert igazából nem volt munkája az embernek, csak éjszaka kellett felügyelni, valamiféle rendet kellett tartani. Elegem lett az ilyen-olyan állásokból, Szerdahelyről sokan dolgoztak a Slovnaftban, és gondoltam megpróbálom. Egyetlenegy szempont volt, hogy ott is legyen elég szabadidőm. Megnyugtattak, mert hogy néhány gombot kellett csak nyomogatni, meg számokat leírni képernyőkről.- Marxon kívül mit olvastál még?- Hát nagyon sok mindent, akkor olvastam Webert, Kantot, akkor került először a kezembe mondjuk Szekfű Gyula, Jászi Oszkár. Hegel, természetesen, no és ami nagyon-nagyon fontos családi tradíció volt, hallgattam a Szabad Európát rendszeresen. Ez idő tájt már szerveződött Kelet-Európábán az ellenzékiség, és innét szerzett tudomást az ember, hogy van valamiféle magyar ellenzék, meg van valamiféle Charta, meg más ilyen dolgok. Az édesapám egyszer szerzett egy könyvet, Daniel Cohn-Bendit, az egyik 68-as diákvezér könyvét. És aztán a Szabad Európából is jött csőstül, hogy van szamizdat-irodalom. Visszatérve a filozófiára - tehát sok mindent olvastam, akkor már úgy kezdett kinyílni a világ mindenféle más irányzatok felé. Az egzisztencionalistákat rögtön az elejétől olvastam, Albert Camus-t aránylag hamar, Simone de Beauvoirtól el voltam ragadtatva, emlékszem a női egyenjogúság nagyon izgalmas kérdés volt, Jack Kerouacot, de az nem tetszett nagyon, még úgy 19-20 évesen.- Egyetemi éveid? Bekerültél az egyetemre.- Én történelmet akartam tanulni, úgy tűnt, hogy történelem szakra sokkal többet vesznek fel, mint holmi exkluzív szakokra, meg hát esély volt rá, hogy megcsinálom a felvételit, na és történelem abban az évben, amikor jelentkeztem, akkor két szakkal nyílt párosítva, szlovákkal és magyarral. így aztán a kérdés el is dőlt, mert hát szlovák szakra semmiképpen nem akartam járni, tehát maradt a magyar. Az igazság az, hogy a magyart ilyen kellemetlen rosszként vettem fel, mert én nem akartam soha magyar nyelv és irodalmat tanulni. így lettem aztán történelem-magyar szakos diák. A magyar igazából nem érdekelt, az irodalmat szerettem, a nyelvtant utáltam. Bekerültem a diáktársaim közé, akiknél azt hiszem, szerencsém volt, mert volt néhány hozzám hasonló keményfejű ember, akiknek meg voltak a saját mindenféle rögeszméi, görcsei meg egyebek, és hát ez az időszak nagyon termékeny időszakká vált. 487 ÖLLÖS LÁSZLÓ