Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Molnár Imre

kellett tudomásul vennem, hogy egyre kevésbé volt rám szükség, hogy már ke- 407 vesebb helyre kaptam meghívót, mindig utólag, szóval az ember mindig utólag értesült arról, hogy itt valami történik.- Azokra az eseményekre, amelyekre meghívót kaptál, konkrétan emlékszel? Tehát hogy mik voltak azok, amelyeken részt vettél?-Van egy fontos mozzanat, hogy amikor az események beindultak, és az FMK létrejött, akkor Duray Miklós Amerikában volt, és én Miklóssal korábban elég szoros kapcsolatban voltam, és amikor hazaérkezett, én mentem ki eléje a repülőtérre, és tájékoztattam őt azokról a dolgokról, amik otthon történtek. És én azt hittem, hogy Miklós azonnal rohanni fog haza, hogy belevesse magát az eseményekbe, de nem ez történt, hanem itt időzött Pesten, és ahogy akkor elmondta, tájékozódni akar arról, hogy mi történik. Láttam már egy törést, ami nekem nagyon rosszul esett. Én azt gondoltam, hogy majd Szlovákiában nem következik be a fölmorzsolódás vagy a szétszakadozás. Számomra személyes tragédia volt, amikor ott elindult egy rivalizálás, ellenségeskedés. Később a magyarságkutató intézetből bekerültem az akkor frissen megalakított új kormánynak a Határon Túli Magyarok Hivatalába szlovákiai referensként, s azt gondoltam, hogy ha már három párt alakult ki, akkor nekem kötelességem a magyar kormány hivatalnokaként mind a három pártot egyformán támogatnom, tájékoztatni fontosabb dolgokról.

Tüntetők a pozsonyi SZNF téren (Fotó: Gyökeres György)