Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Barak László

nyújtottak egy olyan törvénytervezetet, amely ehhez képest, ehhez a kirekesztő, 31 fasisztoid, diszkriminatív törvénytervezethez képest sokkal liberálisabb volt, ez került aztán elfogadásra. A VPN politikusai megtehették volna, hogy egyáltalán ne legyen nyelvtörvény, s leveszik a napirendről a dolgot. Sajnos, erre nem ke­rülhetett sor, mert mindenféle félelmek voltak a VPN akkori vezetésében, hogy elvesztik az emberek, a választók szimpátiáját. Természetesen ezt a nyelvtör­vényt az FMK képviselői is megszavazták, ezért is kijárt az FMK politikusainak a nemzetáruló jelző... Meggyőződésem, hogy a jó és rossz verziók közül a közép­utat választotta az FMK. Középút volt, de nem arany középút. Mindenesetre az akkori hangulatot, a törvény elfogadásának körülményeit figyelembe véve, az el­fogadott nyelvtörvényt akár győzelemnek is tekinthetem, tekinthetném, habár ahogy mondtam, nem tekintem annak. Még annak ellenére sem, hogy aztán lett ahhoz képest Meéiarék jóvoltából egy sokkal borzasztóbb nyelvtörvény.- Az önkormányzati választásokra és főleg a dunaszerdahelyi önkormányzati vá­lasztásokra való felkészülés során mi történt? Hogyan zajlottak le ezek a válasz­tások?- Az akkori dunaszerdahelyi polgármesterjelölt kiválasztásában nem vettem részt. A családommal egy hétre elmentem a Tátrába kirándulni, mert egyszerű­en szükségem volt arra, hogy egy kicsit kikapcsolódjak. Azt tudom, hogy a VPN- es barátaink annak idején Mészáros Lajost javasolták, hogy legyen az FMK pol­gármesterjelöltje, azt a Mészáros Lajost, aki immár alkotmánybíró.- Akkor mit csinált?- Mészáros Lajos rendkívül jó ügyvéd hírében állt már 89 előtt Dunaszerdahe­­lyen, de nem angazsálta magát politikailag, nem volt párttag, és valamikor a 90- es évek elején, 89 végén, tehát valamikor januárban ajánlotta fel nekünk a se­gítségét, szolgálatait. Bizonyos kérdésekben tárgyaltunk is vele, törvénymagya­rázat és hasonlók. Tehát Lajos tulajdonképpen az események „hátországában” munkálkodott nagyon megbízhatóan, kvalifikáltan, jogi végzettsége volt, egy att­raktívjelölt lett volna, sokan ismerték, és én nem tudom megmondani a mai na­pig, hogy miért nem őt jelöltük. Elmentem tehát pihenni, aztán amikor visszajöt­tem, Világi Oszkár és Németh Ilona közölték velem, hogy az FMK jelöltje Öllös Árpád, a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, aki szintén rendkívül közkedvelt és közismert személyiség volt Dunaszerdahelyen. Nemzedékeket tanított, nagyon jó tanár hírében állt, és tulajdonképpen szavatolva volt általa az, hogy az FMK- nak polgármestere lesz Dunaszerdahelyen. így is történt. Más kérdés, hogy Öllös Árpádnak nem volt semmiféle közigazgatási, politikai tapasztalata, és sze­rintem nem tudta kézben tartani a képviselő-testületet, a városi hivatalt, amely­nek az élére megválasztották. A választási kampány ugyanúgy zajlott, mint aho­gyan az országos választási kampány, vagyis rendkívül ellenségesen és idege­sen. Minden volt, aminek egy ilyen választási kampányban lennie kell. Gyűlé­sek, plakátragasztás, egymás plakátjainak a leragasztása, letépése stb., stb., de erre nem biztos, hogy sok szót kell vesztegetni. A választás eredménye vi­szont az lett, hogy kétharmados többséget ért el az Együttélés és az MKDM ko­alíció. Öllös Árpád törvényszerűen nem tudta kézben tartani a képviselő-testüle-BARAK LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom