Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Gyurovszky László
YUROVSZKY LÁSZLÓ 186 -A Jogvédő Bizottságról, vagy nem is annyira erről, hanem inkább a magyar iskolákról.- Duray Miklóstól kaptatok anyagokat?- Csak egy részét, mert a másik részét a Karcsiék hozták, meg az Öllösék.- Cseréltek is egymással?- Nem is kellett cserélni, mert azt hiszem a Miklós ezeket megkapta, ő maga is hozta ezeket a dolgokat, csak ezekről folyt a beszélgetés, hogy mi folyik. Meg annak idején csináltunk egy színházat. Az volt a neve, hogy Vág. Tulajdonképpen ugyanez a társaság volt: Ollós, Molnár Imre, Tóth Karcsi.- Mi volt ennek a célja, mit akartatok ezzel elérni?- Színházat csináltunk, elsősorban magunknak, de még a tévében is szerepeltünk valamilyen másorral. Igen, indultunk valamilyen szlovák versenyen. Ott megláttak bennünket, és szerepeltünk a tévében is. Ez egy szó nélküli darab volt, de a szlovák tévé vetítette.- Milyen szó nélküli darab volt, valami pantomim?- Nem pantomim, de nem volt neki szövege. Már pontosan nem emlékszem erre. Be volt gyakorolva, nem olyan, ami ott történt. Utána még egy másik darabbal is felléptünk, ez volt az Albeetól az Állatkert, Tóth Karcsi meg én játszottuk.- Melyik állat volt a Tóth Karcsi?-Tóth Karcsi egy ilyen züllött csavargó volt, én meg ilyen tisztes polgár voltam, aki leül a parkban, és akkor jön ez a züllött polgár, és ki akarja provokálni őt, mert rettentően idegesíti őt, hogy én mint nyakkendős fiatalember, vagy polgár ülök, és nagyon jól érzem magam, élvezem az életet, végül aztán úgy kiprovokál, hogy megölöm őt. Ez az a történet.- Ez a kilátástalanságról szól? Vagy miről?- Ez inkább egy-két életforma. Két életformának a különbségéről szól. Egy megállapodott polgár, aki semmit sem kérdőjelez meg, és igazából semmi nem érdekli őt. A másik a társadalomnak kitaszítottja, ilyen hajléktalan, akit sok minden érdekli, és ki akarja zökkenteni ezt az embert az ő nyugodtságából. Volt ennek akkor egyfajta politikai aktualitása is, de igazából ez az egész nekünk arra volt jó, hogy összejöttünk 10-15-en, beszélgettünk, lekötöttük magunkat. Ennek ürügyén csináltunk ilyen politikai iskolázásokat filozófiáról, meg a politikai helyzetről. (...)- Tehát az irodalmi kör égisze alatt politizáltatok is?
