Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Dolnik Erzsébet
DOLNÍK ERZSÉBET 152 - Én úgy tudom, hogy a vasútátjárónál nem állt meg a sorompónál.-Tudomásom szerint az nem vasúti átjáró volt. Az abroncsosi művelődéi táborban a tábor bejárati sorompójának ütközött. A résztvevők szerint nem lett volna szabad akkor leengedni. A nyaki ütőere szakadt el, illetve sérült, így szinte azonnal elvérzett. Ami alátámasztja azt, hogy nem volt minden rendben, a szlovákiai hatóságok reakciója a kiadatása ügyében. Magyarországi barátaim információja szerint, kérték a test kiadását, de csak hamvasztás után az urnáját adták ki Magyarországra. így már semmit sem lehetett megállapítani. Én nem voltam ott a táborban, de az ismerősök azonnal riasztottak mindenkit, aki kapcsolatban volt a Misivel. Budapesti barátaim értesítettek, hogy legyek nyugodt, mert ők azonnal kimentek a Misi lakására, nekik volt kulcsuk, és minden dokumentumot elvittek. Horváth Misiről tudni kell, hogy ő egy érdekes egyéniség volt. Ha az ember küldött neki anyagokat, például az én személyes adataimat, ő azt lerakta egy kupacba, nem dugdosta el, mint mi. Egyébként igaza volt, azt mondta, ha valaki bejut a lakásába, és meg akar valamit szerezni, teljesen mindegy, hogy hova fogja tenni, leteszi a földre egy csomagba, vagy megpróbálja elrejteni, teljesen mindegy, úgyis megtalálja. Alig mentek el, már ott volt a magyar titkosrendőrség és más „illetékesek”, és vitték a Misi anyagait. Ha ez egy sima baleset, akkor nem fognak ott azonnal anyagokat keresgélni. A másik dolog, hogy a Misinek a holttestét nem adta ki Szlovákia hanem csak az urnáját. A temetésén is ott voltak gyanús személyek, akiknek nem kellett volna ott lenniük.- Szeretnék visszatérni a klubrendezvényekhez, amit a barakkban tartottatok. Tudjuk azt, hogy nagyon sok felvidéki városban megindult ez a mozgalom. Tudjuk, hogy a mai napig rendszeresen látogatod a rendezvényeket, ott vagy minden egyes előadáson. Meg tudnál-e nevezni olyan beszélgetéseket, előadásokat, amelyeknek volt egyfajta ilyen földalatti ellenzéki szerepe? Tudom, hogy Párkányban a Himmler Gyuri hívott oda történészeket, mégpedig olyan történészeket, akik nem éppen a hivatalos történelmi állásfoglalást képviselték. Tudnál most említeni neveket, kik voltak ezek, milyen szerepet töltöttek be?- Természetesen, ilyen rendezvényen ismertem meg Bauer Editet és férjét, Bauer Győzőt. Őt is úgy hívtuk meg például, hogy az AIDS-ről tartson előadást. Ez az előadás is megvalósult, de ezen felül teljesen másról is beszéltünk. Bauer Editet szociológusként hívtuk meg, s természetesen szintén beszélt más témákról is, mint például az anyanyelvű oktatásról. De ugyanígy volt nálunk sok író, történész, néprajzos, akikkel elsősorban a magyarságot érintő kérdésekről beszéltünk. Ugyanígy László Bélát is említhetném, akivel abban az időben szoros volt az együttműködés. Ő volt az egyik kapcsolatom bizonyos ellenzékinek számító személyekhez, ő is részt vett különböző rendezvényeken, s együttműködött a főiskolásokkal. Jártam Himmler Gyuri Balassi Klubjába is, mert akkor még el tudtam menni a klubrendezvényre, és még este vissza is tudtam jönni az utolsó éjszakai vonattal. Néhány alkalommal a JUGYIK rendezvényeire is eljutottam. Sok magyarországi vendégünk is volt, elsősorban közéleti szereplők, írók, történészek, de megfordult Léván Balczó András, Hidegkúti Nándor, Buzánszky Jenő, Nagy János, Kóka Rozália, Czeizel Endre és mások.
