Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa (2.) A sokszólamú irodalom - Disputationes Samarienses 10. (Somorja, 2006)

Csehy Zoltán: Torzulások és torzítások

68 Csehy Zoltán len emberről beszél a tisztelet hangján: Szophoklészról" (1, 93.). A komédiában Szo­­phoklész nem szerepel, akiről Arisztophanész a leginkább a tisztelet hangján beszél, az Aiszkhülosz. A drámai versengés Aiszkhülosz és Euripidész között zajlik, s Szophok­­lésznek csupán egy ironikus megjegyzés jut, hiszen mikor Aiszkhülosz abban a kegy­ben részesül, hogy az alvilágból visszatérhet a tragédiaköltőt nélkülöző Athénba, Szo­­phoklészt ülteti le a tragédiaköltők trónjára, nehogy Euripidész foglalja el a távozó klasszikus helyét. Az Odüsszeia tartalmából: „A szirének (Szkülla és Kharübdisz) szigetén meghallgat­ják azok »csengőszavú, mézes dalait ». Odüsszeusz a csábításnak úgy akar ellenállni, hogy az árbochoz kötteti magát, társai fülét pedig viasszal tömi be.” Milyen lehet egy hatfejű tengeri szörny mézes éneke? Szkülla és Kharübdisz természetesen a tenger rémséges szörnyei, s nincs közük a szirénekéhez. A társak sem hallgatják a szirének énekét, hiszen, mint ahogy a másik mondat leszögezi, a fülük be van tömve. 6. Pontatlan idézetek A szövegközlések, az idézetek gyakorta pontatlanok, s a versközlések tipográfiailag is hagynak kivetnivalót maguk után. Néhány példa: az 58. oldalon található Iliász-idé­zetben két feltűnő hiba is van, Shakespeare 75. szonettjéből kimarad két sor. 7. Hibás példaanyag, paradoxonok Az ún. niebelungizált alexandrinus bemutatott példáján hibásan van aláskicceive a verssor képlete, a második jambus helyén trocheust érzékel a tankönyvíró. Ugyanilyen hibák akadnak az irodalomelméleti kiegészítő füzetke verstani anyagában is. A könyv egyik pontján Faludi Ferencet, később Kazinczyt mondják az első magyar szonettírónak. 8. Felesleges beosztások Shakespeare három korszakát így különítik el a szerzők a könyv egyik legrosszabb fejezetében, az elkülönítés vázlata az alábbi séma lehetne: 1590-1600: optimista korszaka 1601-1608: a nagy tragédiák kora („Shakespeare sötét korszaka”) 1609-1613: optimista korszak 9. Marxista maradványok az értelmezői nyelvben Janus Pannonius „nehezen illeszkedett be a feudális államba" (1, 208.). Hát, non­konformista viselkedése csak a püspökségig vitte. Irodalmi értéke abban rejlik, hogy már ifjan „antiklerikális remekműveket" ír (1, 208.), s támadja a „patríciusokat, az egyházat” (1, 209.). Szkhárosi Horváth András harmatgyenge költészete is azért kano­­nizálódik, mert a „nagybirtokos főurak ellen”’ ír (1, 213.), s Bornemissza Péterre is „erős társadalombírálata’’ okán érdemes figyelni. 10. A feladatok, kérdések Az Antigonéval kapcsolatban megfogalmazott feladat: „Keressetek tartalmas gondolatokat a műben!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom