Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa (2.) A sokszólamú irodalom - Disputationes Samarienses 10. (Somorja, 2006)

Benyovszky Krisztián: Nagy árnyakról izgalmasan

Nagy árnyakról izgalmasan 39

tómban Borges, Grendel és Márton műveivel fémjelezhető emléknyomok szűrőjén keresztül idézi meg Talamon alakját és jellegzetes szövegvilágát.

„Egyesek úgy tartják, a folytonos emlékezés bénulással jár - olvassuk a novella nyitómondatát. (113.) Tudjuk, a folytonos és tökéletes emlékezés emberileg megvalósíthatatlan feladat, nem képzelhető el a felejtés (hol jótékony, hol ártalmas) munkája nélkül. Mindenre állandóan emlékezni csupán Borges novellahőse, Funes képes (Funes, az emlékező).10 Azt már láttuk, hogyan emlékezik a novella Talamonra, s azt is megpróbáltam tisztázni, nem biztos, hogy mindenki számára eléggé meggyőzően, mennyiben és milyen értelemben van szó egy (valamikor) létező személy felidézéséről. Nem tettünk viszont fel egy ettől talán fontosabb kérdést: Miért emlékezik rá? Hadd válaszolja meg ezeket a kérdéseket (is) az Árnyas főutca elbeszélője. A Knudsen- Talamon dilemmára ekképpen válaszol: „aki valaha létezett, az létező személy marad mindörökké, ám az sem állítható róluk, hogy nem a képzelet szülöttei, mert annyiban tudnak bizonyságot tenni létezésükről, amennyiben gondolunk rájuk és felidézzük őket, annyiban nekünk kell újjászülnünk őket saját képzeletünkből.” Ennek pedig „az a célja és főként értelme, hogy árnyakként is gazdagítani tudják az életet, amely a múló időben zajlik tovább.” (7. - kiemelés: B. K.)

Jegyzetek

1 BUTOR, Michel: Balzac és a valóság. Fordította: RÓNAY György. In: SZEKERES György (vál.): írók írókról. Budapest, Európa, 1970, 711.

2 Uo„ 712.

3 Uo.

4 Uo., 713.

5 DOLEŽEL, Ľubomír: Mimesis a možné svëty. Česká literatúra, 1997/6, 608.

6 A novellát lásd: GAZDAG József: Kilátás az ezüstfenyőkre. Elbeszélések. Pozsony, Kalligram, 2004, 113-133. Az idézetek után megadott oldalszámok erre a kiadásra vonatkoznak.

7 A hajnalok iszonya című novella Talamon Alfonznak abban az 1995-ös elbeszéléskötetében (Az álomkereskedő utazásai) jelent meg, melynek buja erdei vegetációt ábrázoló borítója párhuzamba állítható Gazdag József könyvének borítójával és bizonyos mértékig néhány novella szövegvilágával is.

8 Az Éleslövészet és a kilencvenes évek magyar történelmi regényei közti párhuzam kérdését KESERŰ József érinti Folytonosság és/vagy megszakítottság (?) című tanulmányában; lásd: Kalligram, 2001/3, 34. Figyelmet érdemel továbbá Grendel Bőröndök tartalma című novellája, melyet a szerző J. L. Borgesnek ajánlott.

9 RÁCZ Vince (Könyvjelző, 2004. augusztus 19., 13.) és NAGY Boglárka (Élet és Irodalom, 2004/32) Gazdag József kötetét értékelve eltérő irodalmi koordinátákat ad meg: Mészöly, Krasznahorkai, Bodor, másrészt F. Kafka, S. Beckett, Th. Bernhard és L. Wittgenstein.

10 A novella részletes elemzését lásd: LACHMAN, Renate: Memoria fantastica. Praha, Herrmann & synové, 2002, 141-181.