Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa (2.) A sokszólamú irodalom - Disputationes Samarienses 10. (Somorja, 2006)
Dósa Annamária: Bennünk élő mesék
Bennünk élő mesék 21 akar tőle megszabadulni, mert fél, retteg, hogy őt is - akárcsak korábban anyját és apját - megöli. Hófehérke vámpi'rként való felismerése („akár egy állat, denevér, vagy farkas."22) sokkolja az olvasót, ezt viszont nem róhatjuk fel hibaként. Nem baj, ha megretten, hiszen így rácsodálkozik a dolgokra, ezzel pedig az író a rejtett értelmek útjára vezeti, mondván, az emberek képzeletében rengeteg történet létezik a leírtakon kívül is, s a mese jelképei (hó, tükör, almák) bármilyen jelentésmezőt felidézhetnek. Az író annyival szerencsésebb, hogy ezeket a megfogalmazhatatlan elképzeléseket meg is írhatja. Egy nem szokványos történet kerekedik tehát a meséből, teletűzdelve gyilkossággal, mérgezéssel, boszorkányvarázslatokkal s rituális kannibalizmussal. Ez a nem szokványos volta ellenérzéseket is kiváltott a mesetudósok körében, mondván, ezzel a mesék elvesztik valódi értéküket. Mégsem kihívásként, támadásként kellene tekintenünk ezekre az átiratokra, mivel új perspektívából világítottak rá az eredetikre, átértékelték azokat. Céljuk nem a versenyzés, hanem hogy mindig „újként mondjuk el a történeteket, és hogy újra elmeséljük a régieket. A mi történeteink, el kellene mondanunk őket.”23 Arra vonatkozó felhívás ez, hogy a mesékről ne csak értekezzenek, konferenciákat szervezzenek, hanem tegyék élővé őket. Igaz, más jellegű mese születik ily módon, ellenben az olvasó által, aki magáévá teszi ezt a változatot, a „másodmesét”, s nem engedi feledésbe merülni az eredetit sem. Olvassuk tehát a meséket, s újraírt változataikat! Jegyzetek 1 BETTELHEIM, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest, Corvina, 2000, 16-17. 2 THOMKA Beáta: Beszél egy hang. Budapest, Kijárat, 2001, 42. 3 GENETTE, Gérard: Palimpszesztek. Fordította: KÁLAI Sándor. Vulgo, I. évfolyam, 1. szám, 1999. június, 74-83. 4 Az Aeneis és az Ulysses mint egy ugyanazon hypotextus (Homérosz: Odüsszeia) hypertextusa. Vö: GENETTE, Gérard: Transztextualitás. Helikon, 1996/1, 82-91. 5 DOLEŽEL, Ľubomír: Heterocosmica. Fikce a možné svety. Praha, Karolinum, 2003 6 CARTER, Angela: A kínkamra. Fordította: GRESKOVITS Endre. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1992 7 BARKÓCZI András (vál. és szerk.): Test és tükör. Mai angol elbeszélők. Budapest, Európa, 1992 8 BÉNYEI Tamás: Piroska, a farkas. Angela Carter meséi. Uő: Archívumok. Világirodalmi tanulmányok. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004, 126. 9 CARTER, Angela: A kínkamra. i.m., 160. 10 Uo., 161. 11 Uo., 162. 12 Uo., 161. 13 GAIMAN, Neil: Hó, tükör, almák. Uő: Tükör és füst. Budapest, Benefícium Kiadó, 1999, 334. 14 Uo., 333. 15 Uo., 334. 16 Uo., 324. 17 Uo., 324. 18 Uo., 325. 19 Uo., 329.