Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely 51 zatszerzésében továbbra is komoly szerep jut az egyetemnek, mind a Pedagógia Karnak, mind az Oktatás-módszertani Tanszéknek, mind pedig a szakkatedráknak. Az alapképzésben a kötelező tantárgyak sorában volt transzszilvanizmus, most azonban a bolognai rendszer szűkössége miatt a tantárgy a választhatók közé került. Jelenleg Balázs Imre József oktatja, aki mint a Korunk folyóirat szerkesztője és az Erdélyi Terasz Egyesület elnöke fróként, folyóirat- és könyvszerkesztőként is jelentős munkát végez. A XX. század első felének oktatójaként fontos szerepe van az irodalmi értékrend formálásában: a XX. század első felének magyar irodalmát a kontaktusok terepeként láttatja, ilyen értelemben fontos kísérlet, hogy irodalom szakgyakorlatot vezet, ami nem tanulmányírási stúdiumot jelent, hanem a kolozsvári folyóiratok és irodalmi fórumok munkájába való időszakos bekapcsolása az egyetemi hallgatóknak (időszaki kiadványok: Helikon és melléklapja, A Nagy Kilometrik, Korunk, Erdélyi Múzeum, Nyelv-és Irodalomtudományi Közlemények, Művelődés, Napsugár, Szivárvány; egyesületek: Kolozsvár Társaság, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Magyar írók Ligája, Erdélyi Terasz Egyesület; kiadók: Polis, Kriterion, Erdélyi Múzeum Kiadója, Pro-Print, Koinónia). Vendégtanárok Az 1990-es években Kántor Lajos transzszilvanizmus-előadásait hallgathatták a magyar szakos egyetemi hallgatók (többnyire a Korunk szerkesztőségi szobájában). Martos Gábor Budapestről meghívott oktató előadásai az 1970-es évek erdélyi magyar irodalmáról, többek között Szőcs Géza kísérleteiről, korszerű irodalmi fórumok teremtéséről szóltak (Fellegvár című napilapmelléklet, ellenzéki magatartásból fakadó értelmiségi szervezkedés). Balogh András a regionális és a centrális szépírói gyakorlatot a befogadás tényei felől közelítette meg, és a német nyelvű irodalom erdélyi történetét a magyarral párhuzamba állítva vizsgálta 2003/2004-ben vendégelőadóként. Két évig vendégtanárként XX. századi magyar irodalmat és erdélyi magyar irodalmat tanított a magyar szakos hallgatóknak a tanszék egykori tanára, Láng Gusztáv. Néhány évre órákat vállalt a mesterképzőn Dávid Gyula is. (Kritikai kiadás címmel könyvkiadói tapasztalatait adta át a posztgraduális képzés hallgatóinak.) Rendkívül sikeres volt a THE (Thália Helyi Élete) színháztörténeti kutatócsoportban Kerényi Ferenc majd Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István alapkutatások végzésére serkentő előadás-sorozata. Újabban meghívásainkat a kutatócsoportok igényeihez is alkalmazzuk, s a tanszéken tervezett új képzésirányok és kutatások perspektíváihoz kívánjuk igazítani (együttműködés a mesterképzésben, komparatisztika, gyermekirodalom, helyi kutatásmódszertan területén). Kutatóműhelyek Az új olvasási technikák révén segítette a kortárs irodalom befogadását Selyem Zsuzsa munkássága és az általa meghívottak (Schein Gábor - ELTE, Kiss Noémi - Balassi Intézet) színvonalas előadásai. Láng Zsolt erdélyi prózaírónak, a marosvásárhelyi Látó szerkesztő kritikusának munkásságát Esterházyéval, Nádas Péterével párhuzamba
