Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
48 Egyed Emese mint a magyar irodalomhoz kapcsolódó tantárgyak előadására. A régi nyelvészprofeszszorok között Bálint Gábort, Gombocz Zoltánt, Halász Ignácot, Zolnai Gyulát kell említenünk. Jeles irodalomtanárok a tanszék korai történetéből: Dézsi Lajos, Imre Sándor, Széchi (Závodszky) Károly. Meltzl Hugó és Brassai Sámuel az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok című újszerű komparatisztikai kiadvány elindítójaként is figyelmet érdemelnek. Brassai nyelvészként is jelentős. Az egyetem román fennhatóság alá kerülésével ismét egyetlen professzor látta el a magyar tanszékre háruló feladatokat: 1922-től Kristóf György volt a magyar nyelv- és irodalomtanítás egyetemi mindenese. 1940 és 1944 között Kristóf György mellett György Lajos adja elő az irodalmi tantárgyakat, a mellékszakok köre kiegészül a lélektannal és a néprajzzal. Az Erdélyi Irodalmi Intézet és az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatóinak munkája segítette az egyetemen folyó magyar irodalomoktatást is 1945-től a Bolyai Egyetem néven működő magyar tannyelvű egyetemen. A magyar nyelv és irodalom szakos diákok Jancsó Elemér, az 1947-48-as tanévig György Lajos és Benedek Marcell irodalomtörténeti óráit is hallgathatták. Az 1948. augusztus 4-i tanügyi reform után a magyar irodalom a Filológia Kar keretei között működik tovább. 1950-ben bevezetik az egyszakos rendszert. A Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezető professzora Szabó T. Attila lett, a Magyar Irodalmi Tanszéké Jancsó Elemér. 1948 őszétől az ideológiai szempontok egyre inkább előtérbe kerülnek a felsőoktatás megszervezésében a magyar irodalom oktatásában is. 1951 őszétől Gaál Gábor lett a Magyar Irodalom Tanszék vezetője. 1957-ben indult a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények című, akadémiai szellemű tudományos folyóirat, amely közlési lehetőséget biztosított a magyar szakos egyetemi tanárok és kutatók számára. Egyetemi kurzusok kiadásával, a gimnázium és a líceum számára tankönyvek írásával is foglalkoztak az egyetem tanárai (ez kudarcok, alkuk, néha konfliktusok sorát jelentette a cenzúraviszonyok miatt). 1957 májusában koncepciós vádak alapján letartóztatták és börtönbe vetették a magyar nyelv és irodalom szak három aspiránsát (Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost) és két diákját (Bartis Ferencet és Páskándi Gézát). Az 1959-ben létrejött (a kolozsvári román és magyar egyetem egybeolvasztásával létrehozott) Babes- Bolyai Tudományegyetemen két különálló egységként működött a Magyar Nyelv és a Magyar Irodalom Tanszék. 1960-től 1996-ig mint Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egy egységként. Oktatói személyzete 1970-ben 26 fős volt; 1980-ban 25; 1986-ban már csak 7. A magyart mint mellékszakot is választhatták a diákok néhány évtizedig. 1986-ban már nem indult mellékszakos képzés (1990 óta újra létezik). 1990-től megnőtt diáklétszámmal és oktatótestülettel kezdődött újra a magyar nyelv és irodalom szakos képzés a Babes-Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán. Ekkor öt évig tartott a képzés, kétszakos rendszerben. Azóta az alapszintű oktatás négy, a bolognai rendszer bevezetésével három évre csökkent, de újabban fizetéses helyek is vannak, és posztgraduális képzési lehetőséggel is élhetnek azok, akik tovább kívánnak tanulni. A kétszakos képzés kötelező érvénnyel megmaradt, de az 1991-es évtől norvég, az 1992-estől finn, az 1999-estől japán mellékszak is választható. Jelenleg a kolozsvári a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelv és irodalom szakos alapképzés feladatait az Általános és Magyar Nyelvészeti Tanszék és a Magyar Irodalomtudományi Tanszék munkatársai látják el. Támogatott és fizető helyekre évente mintegy 100 diákot vesznek fel (magyar A és B szakra), újabban külön felvételi vizsgázás nélkül, hozott pontok alapján. Kétféle mesterképző ad lehetőséget az irodalom iránt komolyan érdeklődő hallgatók továbbtanulására (Irodalom és társadalom, valamint Kommunikációs stratégiák az irodalomtudományban címmel), és irodalomtudományból doktoriskolai alapprogram működik, évente 2-3 jelöltet vesznek fel.