Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)

Nézőpont

Tézisek a kisebbségi történetírás és a kisebbségi társadalom viszonyáról 437

5.2. A biográfiai megközelítés annyiban segíti elő a szenvedéstörténet-írástól való búcsút, hogy kiemeli a személy szerepét és felelősségét, hiszen bemutatja aktivitását saját életvilágában. Tárgyalja tehát döntési szabadságát (ha ez nem volt: korlátozásának okait) és lehetőségeit.

5.2.1. Magától értődik, hogy nem újabb hőskultuszok és -mítoszok kreálása a cél.

5.2.2. Amennyiben szükséges egy cél megadása, ezt abban látjuk, hogy egy személy tevékenységén, gondolatain és társadalmi szerepein keresztül kimutathatunk bizonyos cselekvésbeli mintákat. Ezek ugyan nagyobb csoportokra is jellemzőek lehetnek, de még nagyobbakra általában már másfajta minták jellemzőek.

5.3. Biográfiai esettanulmányok által a kisebbségtörténelmet a maga sokoldalúságában, ellentmondásaiban és konkrétumaiban ismerhetjük meg.

6. Biográfiai esettanulmány írásakor a következőket kell figyelembe venni:

6.1. Minden személy nagyobb közösségek része, s ezek céljait részben vagy egészükben oszthatja.

6.2. A fent említett strukturális összefüggések rá is érvényesek. Figyelembe kell tehát venni pl. a nemzetközi politikai atmoszférát és változásait, a használt terminológia és érvrendszer rokonságát az éppen aktuális társadalmi diskurzusokkal, vitákkal. Ezek viszont nem érintik annyira az egyén szabadságát, hogy az ne fordulhatna velük szembe, ne mondhatna (akár hallgatással is) az aktuális diskurzusnak ellent, ne térhetne le az állítólag „kijelölt” vagy tőle elvárt útról stb.

6.3. Minden egyén élete tele van (ill. tele lehet) törésvonalakkal. Az ezek hátterében található biográfiai, pszichológiai vagy politikai motívumokat néha ki lehet deríteni, de az esetek többségében nem adhatunk rájuk kielégítő magyarázatot.

6.3.1. A törésvonal enyhébb formája a fejlődés, vagyis az az eset, amikor a hangoztatott vélemény ellentmond saját korábbi nézőpontnak. A fejlődés általában lassú és fokozatos, s így az utókor által könnyen megfejthető. A fejlődés egy bizonyos pontján előfordulhat, hogy a személy megváltoztatja pillanatnyi véleményét, és a korábbit fogadja el ismét mint helyeset.

6.3.2. A törésvonal egy másik fajtája, amikor egy személy általánosan helyesel ugyan valamit, de képes élni azzal a tudattal, hogy ő maga ugyanakkor a szabálytól eltér.

6.4. A biográfiai esettanulmányok által relativizálhatjuk saját álláspontunkat, amennyiben elgondolkozunk azon, hogy a vizsgált személy fejlődése mennyire koherens (vagy sem), és rádöbbenünk arra, hogy gondolatait talán mi is magunkévá tettük volna, ha ugyanabban a korban és koordinátarendszerben élünk.

6.5. Egy jól megírt biográfiai esettanulmány prizmáján keresztül a kisebbségtörténet kilép a szenvedéstörténet csapdájából. A passzív kisebbségi személy helyére az önálló, erkölcsileg pozitív vagy negatív tetteket véghezvivő, de mindenképpen a cselekvő és nem az apolitikus egyént helyezi. Nem elítélésről van szó, hanem megítélésről: azon lehetőségek és (hatalmi, politikai stb.) korlátok alapján, amelyek a tárgyalt korban fennálltak.

6.6. A biográfiai esettanulmányokon keresztül nyert historiográfiai eredmények majdani összesítése vezet el egy olyan kisebbségtörténethez, amelyik a maga teljességében eddig nem tárgyalt részleteket, témákat és olyan strukturális öszszefüggéseket is magában foglal, amelyeket a mai még mellőz. 7

7. Mindazt, amiről eddig hallgattunk, mert hallani sem akartunk róla, kell most a társadalmi katarzis érdekében kimondanunk.