Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
A megyésŕtés előkészítése és a nemzetiségi kérdés Romániában (1968) 415 amelyben Ceauçescu és a pártvezetés egy alulról jövő kezdeményezést fogadott el. 1968. január 15. és február 10. között az előkészítési tervekben konkrétan is megfogalmazódott, hogy a „nagy székely megye” Brassó által is igényelt területei (Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely rajon) egyfajta kompromisszumként egyik megyéhez se kerüljenek, hanem kisebb módosításokkal, Sepsiszentgyörgy központtal, alkossanak egy új megyét Kovászna elnevezéssel.45 1968. február 14-én az RKP plenáris ülésén, amelyen a miniszterek, a különböző állami intézmények vezetői és az újonnan kinevezett ideiglenes megyei pártbizottságok titkárai is részt vettek, megbeszélték az utolsó módosításokat. Itt fogalmazódik meg hivatalosan Bräila es Galati két külön megyébe történő szétválasztása, valamint Szilágy, Mehedin(i és Kovászna megye létrehozása.46 A plenáris ülés másik pontja egy rendkívül egyedi esetet tárgyalt meg: Csíkszeredában tüntetésekre került sor annak érdekében, hogy Hargita megye székhelyének ez a város adhasson otthont. 1968. február 13-án annak a hírnek a hatására, hogy az immáron kisebb kiterjedésű Hargita megye tervezett székhelyét Csíkszeredából Székelyudvarhelyre tették át, az előbbi városban utcai megmozdulásokra került sor. A városból és a környék falvaiból szervezetten vagy spontán módon érkező emberek körülvették a pártbizottság épületét.47 A tüntetés éjszaka és másnap is folytatódott. Bukarestből Gere Mihály és Vasile Patilinet személyében küldöttség érkezett tárgyalni a tüntetőkkel.48 Közben megérkeztek a hadsereg egységei, és felmerült a tömeg erőszakos szétverésének a lehetősége is. Végül a tárgyalások során a felek megegyeztek, hogy a tüntetők küldöttségét fogadja Nicolae Ceauçescu. A párt és az ország első számú vezetője és a Csíkszeredái küldöttség találkozójára február 14-én került sor Bukarestben. Megjegyzendő, hogy ebben az időpontban zajlott a párt plenáris ülése, és Ceauçescu ezt megszakítva tárgyal a küldöttekkel. A csíkiakkal való találkozás előtt a plenáris ülés képviselőinek még kijelentette, hogy szerinte Udvarhely a megfelelő központ, de hajlandó tárgyalni a küldöttséggel: „Csíkban 2000-2500 ember az utcán tüntetett azt kérve, hogy a központot helyezzék Csíkszeredába. Patilinet; és Gere élvtárs tárgyalt az emberekkel. Egy küldöttség is érkezett, akikkel ma tárgyalunk. Ők nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy Csíkszereda legyen a megyeközpont. Én nem látom megalapozottnak ezt. A legjobb megoldás mindenképp Udvarhely lenne, vagy esetleg csatlakozzanak Kovásznához. Ez is egy megoldás lehetne. Meghallgatjuk őket, és aztán meglátjuk.”49 45 Az eddig feltárt levéltári dokumentumok meglehetősen hiányosak, ami ezt a rövid időszakot illeti. A folyamat pontos feltárásához további levéltári kutatásokra van szükség, valamint alapos terepmunkára, az akkori szereplők megkérdezésére és más helyi források feltárására. Király Károly visszaemlékezéseiben arról ír, hogy ez időszak alatt a helyi pártvezetés több vitát is rendezett a vidék különböző településein, amelyeken ő maga és a Kezdi rajoni képviselők is javasolták, érzékeltették egy új megye létrehozását. A javaslat elfogadása és megvalósítása pedig Ceauçescu rábólintásával teljesedett be. Király Károly: i. m. 22-23. p.; Sarány István-Szabó Katalin: i. m. 13-20. p. Véleményem szerint az új magyar többségű megye létrehozásában fontos szerepet játszott a helyi elit és helyenként a lakosság erőteljes kiállása a Brassótól való leválás mellett. Ceausescu ez esetben engedett a nemzetiségi érdekek érvényesülésének. A Securitaténak a megyésítés által kiváltatott átszervezési intézkedéseiből azt már tudhatjuk pontosan, hogy 1968. január 29-én az új szerkezeti felépítésben még nem szerepel Kovászna megye. Az új megyék létrehozása csak február 13-án vált nyilvánvalóvá a Securitate keretén belül is. Consiliul National pentru Studierea Arhevelor Securitátii (A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság, a továbbiakban: CNSAS), fond Documentar, 1968/88. dós. vol.l. 39-124. f. 46 AN DB, fond. CC PCR Cancelarie, 21/1968 dós. 7. f. 47 Gagyi József i. m. 61. p. 48 ANDB, fond.CC PCR Cancelarie,. 21/1968 dós. 7. f. 49 Uo.
