Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
A megyésftés előkészítése és a nemzetiségi kérdés Romániában (1968) 409 pl. Arad, Brassó, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Szatmár, Temesvár stb!5 A létesítendő megyéket a következő megyetípusok alapján osztályozták: hegy- és dombvidéki (pl. Udvarhely-Csík, Maros, Suceava és Neamt megye), hegy-domb-síksági (Arad, Kőrös és Prahova megye), domb és síkvidéki (pl. Kolozs, Constanta és la§i megye), síkvidéki (pl. Ternes, Szatmár, Olt és Teleorman megye).15 16 A tervezett megyék területeinek átlaga 6786 négyzetkilométer lett volna. Az átlagnál nagyobb kiterjedésű megye lett volna Arad, Górj, Bákó, Kolozs, Maros és Udvarhely-Csík megye. A tervezet átlagosan 546 000 lakossal számolt megyénként. Az átlagosnál kevesebb lakosú megye Szatmár és Udvarhely-Csík megye lett volna. Külön kategóriaként jelent meg a jövendőbeli megyék etnikai összetétele. Udvarhely-Csik megyét leszámítva, a román lakosság minden megyében 50% fölött lett volna. Viszont több erdélyi megyében is jelentős számú „együtt élő nemzetiségű” lakossal kellett számolni.17 18 1. ábra. A kialakítandó megyék etnikai összetétele18 Tervezett megye Terület km2 Összlakosság Román Magyar Német Egyéb A kisebbségek aránya Arad 7 735 483 649348 356 74 368 43 519 17 406 28% Brassó 6 109 476 252340 912 90 190 39 210 5 940 29% Csík-Udv.7 459 364 196 19 125 342 044 333 2 694 95% Kolozs 9 390 798 794597 316 191 461 1 759 8 258 27% Kőrös 8 035 665 656430 192 217 149 1 090 17 225 36% Maros 7 918 626 327318 910 271 834 21 938 13 645 49% Szatmár 4 242 348 977194 185 147 433 4 133 3 226 45% Szeben 5 915 425 333304 862 19 048 97 167 4 256 29% Ternes 9 087 616 841391 288 73 827 108 479 43 247 37% A nemzetiségi kérdés A megyésítést előkészítő szempontrendszerben nem játszott ugyan elsődleges szerepet, de nem maradt ki belőle a nemzetiségi kérdés sem. Az 1965-ös ceauçescui hatalomátvétel után bekövetkezett viszonylagos országos szintű enyhülés kihatással volt a nemzetiségi politikára is. 1965-ben létrehozták az RKP KB Titkárságának felügyelete alatt működő Nemzetiségi Bizottságot.19 Mindezek ellenére nem került sor gyökeres változásokra a kisebbségpolitika terén. Az 1966-os erdélyi látogatása során Ceaucescu elismerte ugyan, hogy a kisebbségeknek joguk van saját kultúrájuk és irodalmuk műveléséhez, anyanyelvűk használatához, azonban a szocialista állam és nemzet szerepének hangsúlyozása már eleve elvetette azt a lehetőséget, hogy külön, kollektív kisebbségi érdekekről lehessen beszélni. A megyehatárok meghúzásánál a nemzetiségi kérdés ilyen körülmények már nem szerepelt konkrétan megfogható, döntő tényezőként. A viszonylag nagy, egy átlagos megye területét többszörösen meghaladó kiterjedésű és többségében magyarok által lakott Székelyföld esetében viszont a megyehatárok megvonása számos vitára adott okot, amely a párt nemzetiségpolitikája fontos fejezeteként jelent meg. 15 ANDB, fond CC-PCR Cancelarie. 189/1967. dós. 15-24. f. 16 Uo. 15-17. f. 17 Uo. 48. f. 18 Uo. 19 Vince: Történeti kényszerpályák... 23. p.
