Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
A Sztálin tartományi példa 379 (szovjet tánccsoport, szovjet kiadványok, a könyvtárban kulturális rendezvények), amióta Csupikasvili eljött onnan.38 Információk hiányában csak találgatni lehet, hogy ez a grúz nevű illető szovjet tanácsadó volt-e vagy sem a szovjet-román vegyes vállalatnál, a Szovromtraktorban. Szintén Bukarestben történt a kivizsgálást végzők felkészítése. A tematika és a módszertan meghatározása. Itt döntötték el, hogy Sztálin és nem például Arad tartomány lesz a kivizsgálás helyszíne, bár onnan is érkeztek információk nemzetiségi feszültségekről meg a büró gyenge teljesítményéről. De Sztálin tartomány - nőmén est omen - politikailag fontosabb volt. Bukarestből nézve a következő helyszín az igen egyneműnek látszó periféria. Az a hely, ahol az ellenőrök egyaránt jártak: sztálinvárosi üzemek, sepsiszentgyörgyi és vlahicai gyárak, a rajonközpontokban a pártbizottságok, a községközpontokban a néptanácsok, és a pártalapszervezetek székházai. A Jelentés nem tartalmaz naplószerű élménybeszámolókat, a terepen dolgozók megdöbbenése azonban helyenként átüt a szövegen. A kivizsgálok többek között szembesültek a helyi intézmények irodáiban nyüzsgő kiküldöttek, szervezők, ellenőrök tömegeivel. Illyefalván február 17-én 2 óra alatt 6 ellenőrrel találkoztak: ezek a rajoni szövetkezeti központtól, a beszolgáltatást felügyelő központtól, az egészségügyi szolgálattól, a Rajoni Néptanács mezőgazdasági részlegétől és a cukorgyártól érkeztek. Cristianon (Brassótól néhány kilométerre levő helység) szintén ezen a napon a helyi néptanács elnökéhez a felsőbb szervektől 28 kiküldött érkezett. A harmadik helyszín: a Steagul Rosu üzem, ahol a pártbizottság titkárát ugyanaznap a rajontól és a tartománytól 30-szor a közvetlen vonalon, és 75-ször a belső telefonvonalon hívták. A központi bizottsági kiküldöttek szembesültek saját szervezőmunkájuk eredményeivel is: a KB-tól érkező aktivisták a kérdések tucatjával ,,egyeztetés nélkül mentek terepre”. Nem ellenőrzik alaposan a legalacsonyabb szintig, hogyan alkalmazzák a Központi Bizottság és a Kormány határozatait, az esetek többségében elkerülik az alapszervezeteket. A különböző szekciókról érkezők kiszállását nem hangolták össze, ami ahhoz vezet, hogy ugyanabban az időben 5-6 instruktor is összetalálkozik az első titkár irodájában. 1950 decemberében összesen 20 központi bizottsági instruktor volt Sztálin tartományban, akik 78 napot ültek itt.39 A kivizsgálok találkoztak egyszerű falusi párttagokkal is, és kialakíthatták véleményüket róluk: „A falusi pártalapszervezetek valójában nincsenek a politikai pártszervezetek szintjén. Jóindulatú emberek, de az ellenség befolyása erős.”40 A román aktivista számára a mindaddig ismeretlen székely falu meglátogatása sem múlt el teljesen nyomtalanul.41 A legfontosabb színhely a periférián: a helyi centrum, Sztálinváros, itt is a pártbizottság. A tapasztaltakról megszervezték a beszámolót. Mindez didaktikus jelleggel a kritika és az önkritika jegyében történt. A forgatókönyv: a brigád vezetőjének beszámoló38 Uo. 7. f. 39 Uo. 55-56. f. 40 Az eredetiben: ,.Organizatiile de baza din comune nu sínt la nivelul organizácie politice de partid. Sínt oameni de buna crédita, dar indfluenta dusmanului este puternicä." Vince János arra utal, ami az értelmiségiek általános, sokszor hangoztatott, megírt tapasztalata volt akkoriban: (jobbik esetben) jórava- 16, de képzetlen, vagy egyenesen buta emberek voltak a falusi párttagok, elveik, tudásuk nagyon dogmatikus, primitív volt. Ez Vince és társai számára azért jelentett problémát, mert a falusi értelmiségiek, érthető módon, befolyásolták ezeket az embereket. 41 Chivu Stoica fejtegeti, hogy a meglátogatott rajonok közül Udvarhely elmaradott, mert nincs ipara, de ,,a székelyek életszínvonala és kulturális színvonala magasabb, mint a moldvai vagy olténiai parasztoké. Sok az élenjáró..." Uo. 26. f.